Mivel innen már fél nap alatt hazaérünk, még otthon kerestünk valamilyen extra programot, és a Gosau-tóra esett a választásunk.
A teljesen megtelt legközelebbi parkolóból jöttünk rá, hogy egy nagyon népszerű kirándulóhely, kabinos felvonóval és Klettersteiggel, búvárkodással. Egy távolabbiban még éppen volt helyünk, így kicsit hosszabb sétával értünk el a tó partjához.
A lányok rögtön kiszúrtak egy turbinás-medencés vízijátékot, amely a környéken működő vízerőmű-rendszert mutatta be.
Utána elindultunk a tó körüli körtúrára. A döbbenetesen kékeszöld és hihetetlenül tiszta tóban méterekre le lehetett látni a víz alá.
Láttunk nagy halakat, kacsákat, lepkéket, gyíkokat, icipici békákat, és sajnos sok kilapított, összeaszott békatetemet. Ez utóbbiak annyira kiverték a biztosítékot szegény Vercsinél, hogy a harmadik látványánál zokogni kezdett. Onnantól kezdve a szerető nagytesó előre figyelmeztette, mikor csukja be a szemét, én pedig kézen fogva átsétáltam vele a kritikus területen. Egy idő után Vercsi túltette magát ezen, aztán már nem volt gond.
Útközben számos ismeretterjesztő táblával találkoztunk, például ki lehetett próbálni a Pelton-turbina működését, épp ilyeneket forgat meg a víz a környékben lévő erőművekben is, mondjuk azok másfél tonnások.
A tó melletti sziklafalon via ferrata körutat alakítottak ki. Egészen a tó partján kezdődik, majd drótkötéllétrán fel kell mászni a felső sziklákhoz, drótkötélhídon át a szomszédos sziklára, és egy távolabbi ponton érkezik vissza a kirándulóútra.
A túloldalról ugyanez a létra:
Egy lankásabb helyen lesétáltunk a tóhoz. A lányok mezítláb bementek bokáig, megállapították, hogy rémesen hideg a víz, 15°C-nál nem melegebb- Ehhez képest páran úszkáltak a tóban...
Egy vízesés konkrétan az úton keresztül zuhogott le a tóba, úgy egy vastag farönk segítségével, és részemről némi szívszélhűdés árán keltünk át rajta, néhol ötcentis vízben gázolva.
Az út mellett a hegy északi lábánál megmaradt egy kis hó.
A legjobban az tetszett, ahogyan a hegyek tükröződtek a tóban.
Háromórás körtúránk végén visszasétáltunk az autóhoz.
Innen hatórás út után értünk haza fáradtan, de élményekben és fényképekben bőségesen gazdagon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése