2011. október 19., szerda

A visszaszámlálás elkezdődött...

Az úgy történt, hogy Anna megkérdezte, hányat kell aludni, hogy iskolába mehessen.

Kiszámoltam neki pontosan, hogy a maival együtt még 683-at :-), mivel csak két év múlva megy iskolába. Azért még nem vágom a centit (vagy métert).

Ugyanis júniusi születésű, így év vesztes. Vagy nyertes? Nézőpont kérdése...

Kép innen: http://4.bp.blogspot.com/_4wK3KtlDw-Y/TNmTZaF5SZI/AAAAAAAAJEk/D4oA_rtzQd8/s1600/ecole.jpg

2011. október 14., péntek

Gyerekszáj

Az elmúlt hónapok gyűjteményéből mazsoláztam nektek egy csokorra valót.

Már Veronika is folyékonyan beszél egy jó ideje, pedig alig múlt két és fél éves. A mondatokhoz képzeljétek hozzá a hanglejtést, az ártatlan, kék tekintetét, úgyhogy gyakran akarom megzabálni :-)

Ez pont a legújabb, éppen náthás szegényke :-(
- Anya, folyik az orrom, segíts, kérlek, mindjárt kijön!
(én pedig repülök egy papírzsepivel)

Ténymegállapítás:
- Ha beleteszed a cseppet az orromba, sírni fogok.

Szólok neki:
- Veronika, gyere, indulunk Annáért oviba!
- Egyet se félj, máris megyek!

Indulás után:
- Anya, te is hallottad ezt a hangot? Hiszen ez a lift!


Kinyilatkoztatás tegnapelőtt vacsoránál, a kenyér mellett uborka, retek, paradicsom:
- Ó, én nagyon szeretem a finom zöldségeket!

Pakolásnál:
- Anya, segítesz elrakni a legókat?
- Persze.
(elraktuk)
- Anya, te vagy az én hősöm!

Valamelyik reggelinél nem vette észre, hogy már előkészítettem a tálkájában a felkockázott paradicsomot:
- Nincs paradicsomom, ó, ez borzasztó!

Egyszer átöleltem, és a fülébe súgtam:
- Szeretlek, te kis prücsök!
Visszasúgja:
- Én is szeretlek, anyaprücsök!

Amikor Annáért megyünk az oviba, mindig viszünk neki valamilyen gyümölcsöt nassolni, egyszer Veronika végig a kezében hurcolt egy pohárka szőlőt.
Odaértünk, meglátta őt az udvaron:
- Anna! Anna! Annácskám! Hoztunk neked finom szőlőt!

Szokott kukucskálni a kerítésen át az ovi udvarára:
- Hol van az én Anna barátom? Nem látom sehol.

Fürdőkádban játszanak:
- Veronika, kérem a fehér bögrét!
- A fehéret? Máris adom!
- Köszönöm!
- Szívesen!

Ha olyan ruhát látnak egymáson, amit korábban még nem, megdicsérik egymást, és meg is köszönik. Annyira édesek ilyenkor, látszik, hogy komolyan gondolják, és hogy jólesik a másiknak :-)

Általában remekül megvannak Annával, persze néha hajba kapnak, ha ugyanazzal akarnak játszani. Ha ilyenkor ajánlok egy újabb játékot a másiknak kárpótlásul (annak, aki később jött rá, hogy ő is azt akarja), az mindig jobban tetszik az egyiknek is. Gondolom, ez más családban is előfordul :-)
Ugyanakkor meg Anna sokszor megy oda Veronikához, hogy "mivel szeretnél játszani"? És játszanak, játszanak békés egyetértésben, az én két kicsi tündérkém...


Anna sokszor monologizál, időnként érdekes párhuzamokkal és végkövetkeztetéssel. Vannak aranyos, saját maga által gyártott szavai, tetszik a logikája :-)

csavargós tészta = csavart tészta

mérgező gomba = mérgesgomba

tengeri nadrág = apa úszónadrágja

harapós fagyi = pálcikás jégkrém

anyakávé = feketekávé, ami nem gyerekkávé

szilvás este = szilveszter

reszelős sajt = reszelt sajt

pupli = a rokon értelmű púp és hupli szavak összevonva

Apró baleset:
- Bevertem a fejem, más néven a buksim.

Vallomás esti altatás közben:
- Amikor a pocakodban voltam, már akkor is nagyon szerettelek, és alig vártam, hogy megszülethessek, és láthassam az egész várost.
(elolvadtam)

Ugyanaz a téma másnap este:
- Amikor a pocakodban voltam, sokat jártál tornázni, mert tudtad, hogy jót tesz nekem a mozgás.
(nem is emlékszem, mikor meséltem neki erről)

Apa új polcot csinált a gyerekszobába a játékoknak.
- Apa, ez hihetetlen! Tökéletes!

Veronika szaladgált előttünk.
- Anya, nézd milyen aranyosan szedi az aprócska lábait!


 Kicsit hosszú bejegyzés lett, szóljatok, ha legközelebb fogjam rövidebbre :-)

2011. október 13., csütörtök

Díjat kaptam

Katától kaptam ezt a díjat, köszönöm szépen :-)



Egy kis időre van szükségem, hogy kitaláljam, melyik 3 embernek adjam tovább a sok-sok tucat közül, akinek szívesen adnám, úgyhogy majd még visszatérek rá :-)

2011. október 12., szerda

Holtomiglan-holtodiglan

Hogy rohan az idő, immáron kilencedik házassági évfordulónkat ünnepeljük :-)


(Hugi, gratulálok a tizedikhez :-))

LinkWithIn

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...