A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nyaralás2015. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nyaralás2015. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. október 12., hétfő

15. nap - Hazaút

Kora reggel, szakadó esőben és 15°C-ban  vágtunk neki az 1230 km-es útnak azzal a tudattal, hogy otthon kánikula vár ránk. Nos, nem kellett hazáig jönnünk érte, hét órával később még Németországban egy pihenőnél már 37°C-os meleg fogadott...

Majdnem 14 órás volt az utunk hazafelé, végül gond nélkül értünk haza. A 15 nap alatt összesen 4492 km-t autóztunk, 2311 fényképet készítettünk, élveztük minden percét :-)


14. nap (július 18.) - Osnabrück 2.

Nyaralásunk utolsó előtti napján sétálgattunk egy kicsit az óvárosban.




Nagyon tetszett a kis utcácskák hangulata.


Elsétáltunk a város legrégebben, 1586-ban épült háza előtt,


megnéztük a városházának azt a termét, ahol aláírták a vesztfáliai békét,



láttunk körbekötött-horgolt lámpaoszlopot.


Osnabrück egyetemváros is, ahol a hallgatóknak különböző projekteket kell teljesíteniük. Az egyik ilyen volt a boltíves átjáró négyszögesítése hétköznapi tárgyakkal.




Ebéd után egy másik kedves ismerős családot látogattunk meg, mindannyian remekül éreztük magunkat. A felnőttek jót beszélgettek, miközben az öt lány szépen eljátszott mindenfélével.



Sajnos nem maradhattunk annyi ideig, mint szerettük volna, mert össze kellett pakolni a holminkat a másnapi hazaúthoz...


2015. október 10., szombat

13. nap (július 17.) - Szafaripark

A Stukenbrock Szafaripark volt a pénteki úticélunk, lassan közeledik nyaralásunk vége...


A parkban az első szakasz maga a szafaripark, egy zsilipes kapu után mindenki a saját autójába zárkózva (fontos!!) halad végig először az oroszlánok, majd a tigrisek között.


Utána egy másik kapun áthaladva érjük el a növényevőket: zsiráfok, struccok, zebrák, tevék, lámák, gnúk, antilopok, elefántok csordáit. Itt már le lehetett húzni az ablakot is.


A bejáratnál kapott térképen ez a kapu nem látszott, ezért Panni az elején aggódva jegyezte meg:
"Ha közös területen élnek a ragadozók a többiekkel, akkor egyszer csak elfogynak a zebrák!"
:)

A szafaripark után leparkoltunk, és gyalogosan derítettük fel a park többi részét: a vidámparkos attrakciókat és a többi állatot.


Lehetett látni "fehér" oroszlánokat, bár a helyes színmegnevezés a "világossárga" lett volna. A fehér tigris viszont tényleg csodafehér volt.


Direkt pont a gepárdok kifutója felett volt egy kis kalandparkos rész, mondjuk nem az egyéb kalandparkokban megszokott dupla karabineres, hanem teljesen fix biztosítókötéllel.


A majmok közé be lehetett menni egy ráccsal teljesen körbezárt vonattal. A majmok fel is kapaszkodtak az oldalára, mert sokan banánnal etették őket.



A lányok nagyon élvezték a gyerekhullámvasutat és az egyéb játékokat, Panni legnagyobb bánatára sok helyen 8 év volt a felső korhatár.



Miután mindent megnéztünk vagy kipróbáltunk, amit csak lehetett, a lányok fürdőruhát vettek, és a gyermek élménymedencében hűsöltek és játszottak egy jót, mielőtt indulnunk kellett volna vissza.



Teljesen vállalható volt a látogatómennyiség, mint ahogyan az előző nap a Jaderparkban is, egy menetnél többet sehol sem kellett várni, sőt néhol azonnal be lehetett ülni. Ez főként annak köszönhető, hogy Németországban még nem ért véget az iskola/óvoda, és hétköznap volt. A parkoló méretét látva nem akarom megtudni, milyen, amikor telt ház van...



2015. október 9., péntek

12. nap (július 16.) - Jaderpark

Ez a park, amely mintegy 130 km-re van Osnabrücktől, egy állatkert és vidámpark kombinációja. Nem csoda, hogy hangos ováció fogadta a hírt, amikor bejelentettük a lányoknak a napi programot.


A parkban a javasolt útvonalat követtük, hogy ne hagyjunk ki semmilyen fontos látnivalót. Bár maga az állatkert nem akkora, mint mondjuk a budapesti, de így is rengeteg fajta állatot láttunk:
gepárdot, törpevízilovat, zsiráfot, tapírt, Humboldt-pingvint, varit, földikutyát, szurikátát, nandut, marabut (jé, hogy az milyen nagy madár!), pelikánt, koronás darut, arapapagájt, különféle majmocskákat, oroszlánt, gólyát, nyuszit, gyűrűsfarkú makit, antilopot, zebrát, csacsit, alpakát, birkát, kecskét, kígyókat, madárpókot, galléros gyíkot, kacsákat, fekete hattyút, gatyás tyúkot, kakast, pulykát, struccot, arany. és ezüstfácánt, kanárikat, krokodilt...



Az összes attrakciót nagyon élvezték a lányok, volt lovaglás, kukacos hullámvasutazás, gyilkos bálnás és majmos körhintázás, aranymosás, száraz és vizes csúszdázás, kenuzás, vasutazás, játszóterezés, de még így sem próbáltunk ki mindent. Úgyhogy megígértük a lányoknak, hogy valamikor a jövőben még visszajövünk ide :-)










2015. október 8., csütörtök

11. nap (július 15.) - Osnabrück 1.

Laza, pihenős napot terveztünk, úgyhogy reggel a lányok 8-ig aludtak, majd egy könnyű reggeli után elsétáltunk egy közeli játszótérhez.


Útközben csodaszép hortenziabokrokat láttunk, nagyon szeretem a különleges színváltozatait.


Ebéd után elautóztunk egy másik játszótérhez, majd a lányok Nórival, a vendéglátó kislánnyal játszottak lefekvésig, úgyhogy aznap is remekül érezték magukat.





A nap híre: mindannyian (Vercsi is!!) megsimogattuk Zsömit, a család bichon frise kutyusát.




2015. október 7., szerda

10. nap (július 14.) - Utazás Osnabrückbe

Kicsit pihenősebbre vettük a készülődést, mert csak 11-kor akartunk indulni, és inkább nem zsúfoltunk bele a délelőttbe egy korai indulás mellé még egy plusz programot, úgyhogy Strasbourgba is vissza kell majd jönnünk valamikor, hogy megnézzük a Parc de l'Orangerie-t. Amikor elbúcsúztunk a barátainktól, kölcsönösen megígértük egymásnak, hogy nem telik el megint 15 év az újabb találkozás előtt.

Következő állomásunk 540 km autózás után Osnabrück volt. A város arról nevezetes, hogy 1648-ban itt írták alá a harmincéves háború lezárásaként az egyik vesztfáliai békeszerződést.

Kora este érkeztünk meg, Vercsi lelkesen szaladt a lakásba, hogy üdvözölje kedves vendéglátóinkat, majd a kutyusuk láttán azzal a lendülettel fordult is vissza, ugyanis nem szóltunk neki arról, hogy a következő öt nap folyamán kutyával fogunk együtt lakni...


9.nap (július 13.) - Strasbourg 2.

Ezen a napon felhősebb idő várt minket, nem is bántuk a túlságosan bőséges napsütések után. Barátnőmékkel együtt busszal vágtunk neki Strasbourg legérdekesebb látnivalóinak felfedezéséhez.


Először a Barrage Vauban tetejére mentünk fel, ahonnan szép kilátás nyílt a Petite France városrészre.

Onnan némi játszóterezés után elsétáltunk a Gutenberg-térre, a lányok mentek egy kört a szép, régi (legalábbis annak látszó) körhintán.





Utána megnéztük a Notre-Dame katedrálist.



Érdekessége, hogy a kék-vörös-arany orgona és karzat nem hátul középen található, a gyönyörű, óriási rózsaablak helyén, hanem oldalt az egyik oszlopnál.



Különlegessége még egy kőből faragott, hatalmas Golgota-jelenet, a szintén szépen faragott szószék, és egy asztronómiai óra.




Ez a pontos időn és számos egyéb adaton kívül mutatta például az aktuális csillagképek állását.


A térről egyenesen a hajóállomásra mentünk, ahová már jó előre megvettük a jegyeket a 15 órakor induló hajókázásra. Negyedóránként indulnak a városnéző hajók, mindig óriási a sor a pénztárnál, úgyhogy az előre foglalással ezt megspórolja az ember. Ez pont a hátránya is, mert az interneten nem látszik előre, hogy nyitott vagy zárt hajóra szól-e a jegy. A fényképezés szempontjából  nekünk nem volt szerencsénk... Ez a körtúra egyébként nemcsak a belvárost kerülte meg, két zsilipezéssel színesítve, hanem felment egészen az Európa Parlamentig is.



Különböző nyelveken lehetett tájékoztató szövegeket hallani, volt külön gyermekeknek szóló is. Magyar persze nem volt, eléggé nehezményezték is a lányok...


A nap meglepetése: kötőhártya-gyulladás egyértelmű jeleinél a patikus tud antibiotikus szemcseppet adni, és nem kell teljesen kétségbeesetten olyan (gyerek)orvost hajkurászni, aki elfogadja a nemzetközi EU-kártyát...


LinkWithIn

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...