Egy kis vidámság...

A Survivor című túlélő-valóságshow-t biztos mindenki ismeri, amelynek lényege, hogy a résztvevők elszigetelten élnek egy lakatlan szigeten vagy elhagyatott területen, a fődíj pedig pénz- vagy egyéb nyeremény.

Ez alapján készült egy szuper rádiókabaré, Gálvölgyi János, Hernádi Judit és Kern András közreműködésével, sokadszor újrahallgatva is nagyon tetszik :-)

Aki kíváncsi, a könyves blogomban meghallgathatja, témáját tekintve oda tartozik :-))

Egy kis humor

A következő viccet én találtam ki, egy megtörtént eset adta az ihletet:

- Honnan tudod, hogy túl sok orvosos sorozatot néztél?
- Meglátod az utcán, hogy egy húsvétra kapott nyuszit sétáltatnak, és az a legelső gondolatod, hogy a tularémia (más néven nyúlpestis) nevű betegség elsődleges terjesztői a fertőzött nyulak és rágcsálók.


Ezt a viccet pedig azok is értik, akik nem matematikusok :-)))

Egy matematika professzor észrevette, hogy eltört a cső a konyhai lefolyójában, kihívta hát a vízvezeték-szerelőt. A mester rendesen meg is csinálta a lefolyót, a matematikus is elégedett volt, egészen addig, amíg kézhez nem kapta a számlát, ami kb. a havi fizetésének az egyharmada volt. Panaszkodott is a szerelőnek, aki mondta, hogy sajnálja, meg megérti, de hát ez van, jöjjön el ő is a céghez dolgozni, ott sokkal jobban fog keresni. Azt a tanácsot adta még, hogy tagadja le a végzettségét, mert a főnökei nem szeretik a túlképzett embereket. A matematikus elment jelentkezni a vízvezeték-szerelő cégéhez, és fel is vették, mivel azt hazudta, hogy csak 7 általánosa van. Ezek után szerelőként dolgozott és egyre többet keresett. Egyszer egy nap a cég vezetése kitalálta, hogy elküldik esti iskolába azokat a munkásokat, akiknek nincs meg a 8 általános. Így a professzort is elküldték. Az első ilyen órán, ami történetesen matematika volt, a tanár, hogy tisztába jöjjön az osztály tudásával, megkérdezte tőlük, ki tudná megmondani, mi a kör területének a képlete. Épp a professzort kérdezte meg, aki ki is ment a táblához, de azt vette észre, hogy hirtelenjében, nem jut eszébe a képlet. Elkezdte hát levezetni, integrált, derivált, és azt kapta, hogy -r2. Nem tetszett neki az a mínusz, így újra számolt. De megint ugyanezt az eredményt kapta. Megint újra számolt, de megint ezt kapta. Nem számított hányszor számolja újra, mindig ott volt az a mínusz. Idegesen körbetekintett az osztályon és hallotta, ahogy az összes vízvezetékszerelő ezt suttogja: "Cseréld fel az integrációs határokat!!"

Tudományos fejtegetés a Télapóról

1. Egyetlen fajta ismert rénszarvas sem tud repülni. De több mint 300000 fajta élő organizmus létezik, amely még besorolásra vár, és bár ezek többsége ízeltlábú vagy baktérium, nem zárhatjuk ki teljesen annak a lehetőségét sem, hogy létezik repülő rénszarvas, és a Télapó repülő rénszarvasok vontatta szánon közlekedik.

2. A világon 2 milliárd gyerek él. De minthogy a Télapó szemmel láthatólag nem törődik a mohamedán, hindu, zsidó és buddhista gyerekekkel, így a munka 15%-ra mérséklődik – azaz 378 millióra – az ENSZ Népességügyi Hivatala szerint. Háztartásonként átlagosan 3,5 gyerekkel számolva ez 91,8 millió otthont jelent.

3. Feltételezzük, hogy minden otthonban van legalább egy jó gyerek. A Télapónak, hála a különböző időzónáknak és a Föld forgásának, 31 órája van feladata elvégzésére, ha keletről nyugatra halad. Így 822,6 látogatást tesz másodpercenként. Ez azt jelenti, hogy minden jó gyerekkel rendelkező keresztény otthon esetében 1/1000 másodperce van, hogy leparkoljon, lepattanjon a szánról, beugorjon a kéménybe, megtöltse a cipőket, a maradék „cuccot” szétszórja a fa alatt, fogyasszon a kitett csemegékből, felmásszon a kéményen át, vissza a szánra, és átmenjen a következő házhoz. Feltételezve persze, hogy az említett 98,1 millió megálló egyenletesen oszlik el a Föld felszínén (ami persze nem így van, de számításainkhoz ez is megteszi), két ház átlagosan 1,2 km távolságra áll egymástól, a teljes út pedig 117 millió km, nem számolva azokat a megállásokat, amelyekre mindnyájunk rászorul legalább egyszer minden 31 órában.

4. Ez azt jelenti, hogy a Télapó szánja mintegy 1000 km/s-os sebességgel mozog, azaz a hang sebességénél mintegy 3000-szer gyorsabban. Az összehasonlítás kedvéért vegyük figyelembe, hogy a leggyorsabb emberalkotta szerkezet, az Ulysses űrszonda mindössze 44,6 km/s-mal vánszorog, egy hagyományos rénszarvas pedig 25 kilométert tesz meg óránként – ha nagyon siet.

5. A szán rakománya vizsgálódásunk újabb érdekes eleme. Feltéve, hogy egy gyerek sem kap többet, mint egy közepes LEGO játék (kb. 1kg), a szán mintegy 321.300 tonnát szállít, nem számítva a Télapót, aki így túlsúlynak minősül. A Földön egy hagyományos rénszarvas maximum 150 kg-ot tud elhúzni. Még ha feltételezzük is, hogy a repülő rénszarvas (vö 1. pont) tízszer ennyit húz, a szán nem mozdul 8, de meg 9 rénszarvassal sem. Pontosan 214.200 állatra van szükség. Ez megnöveli a súlyt, ha magát a szánt nem is számoljuk, 353.430 tonnára. Ez négyszer annyi, mint a világ legnagyobb hajójának, a Queen Elizabeth-nek a súlya. (Ezt a hajót a Titanic katasztrófája után építettek, és 1962-ben vontak ki az Atlanti-óceáni forgalomból, most Los Angeles-ben áll.)

6. Ha 353.000 tonna 1000 km/s sebességgel halad, az nagy légellenállásba ütközik, ami felmelegíti a rénszarvasokat, körülbelül úgy, ahogy az űrhajók felmelegednek, amikor visszatérnek a Föld légkörébe. A két vezér-rénszarvas eközben 14,3 milliárdszor egymillió (összesen 14.300.000.000.000) Joule energiát nyel el. Másodpercenként. Mind a kettő. Vagyis szinte azonnal kigyulladnak, felgyújtva maguk mögött az egész fogatot, miközben fülsiketítő robaj hallatszik. Az egész rénszarvassereg 4,26 ezredmásodperc alatt ég el. Eközben a Télapó 17.500-szor akkora centrifugális erőnek van kitéve, mint a Föld gravitációja (ez 17 ezer g). Egy 120 kilós Télapó (ami „röhejesen” kicsi), mintegy 8.207.123 kilogrammos erővel préselődik majd szánja háttámlájának.

Konklúzió: Ha a Télapó valaha is megpróbált karácsony éjszakáján ajándékokat kihordani, mostanra biztos halott szegény.