2015. július 28., kedd

4. nap (július 8.) - Rajna-vízesés

Éjszaka meg is jött a várva várt hidegfront, borongós időre, szakadó esőre ébredtünk. Ennek megfelelően meleg- és esőholmikkal is készültünk a Rajna-vízeséshez, de a várakozásunkat megcáfolva végig napos idő fogadott minket Schaffhausenben.


A szikla tetején álló Laufen kastélyban lehet jegyet venni a vízesésnél kiépített kilátóhoz, az azonban rejtély, hogy itt miért nem lehet a hajóutakra is jegyet kapni.


A naiv turista csak a kastély alatti kikötőben szembesül azzal, hogy vehetett volna kedvezményes, kombinált jegyet is a három legérdekesebb hajóútra (1, 2, 4) plusz a vízesés-kilátókhoz (C).


Mi ezt a trükköt már ismertük, úgyhogy előrelátóan a kikötőben vettünk kombinált jegyet. A pirossal jelölt hajó a folyó két partja között szállítja az embereket, a többi sétahajó a másik partról, a Wörth-torony mellől indul.


A túlsó partra érve először elsétáltunk a vízeséshez, ahol láttunk egy szép vízimalmot, és különböző helyekről megnéztük, hogy zúdul alá a víz.








Ezután hajóra szálltunk (kék útvonal), és közelebbről is megcsodáltuk a víz félelmetes erejét.




Vercsivel addigra megbeszéltem, milyen jó móka ingyenzuhanyt venni a nagy melegben, úgyhogy esőkabát nélkül élvezte a vízpermetet. A térképen sárgával jelölt harmadik hajókázás során bevittek minket a vízesés közepén álló sziklához, amely hősiesen ellenáll a víz ostromának. A tetejére kilátót építettek, amelyre keskeny, csúszós lépcsőn lehet feljutni.






Utána visszahajókáztunk a folyó bal partjára az ottani kilátókhoz, majd átsétáltunk a kastély udvarán, ezzel zártuk a napot.




Végezetül néhány adat a vízesésről azoknak, akik szeretik a számokat:


Szélessége: 150 méter
Magassága: 23 méter
Meder mélysége: 13 méter
Kora : kb. 15 000 év
Átlagos vízhozam nyáron:    600 m3/s (azaz 600 000 liter másodpercenként!)
Átlagos vízhozam télen:     250 m3/s
Valaha mért legkisebb vízhozam: 95 m3/s (1921)
Valaha mért legnagyobb vízhozam: 1 250 m3/s (1965)


2015. július 22., szerda

3. nap (július 7.) - Adliswil, vadaspark

Még egy forró nap várt ránk, mielőtt a meteorológusok jóslata szerint végre beköszönt a hűvösebb idő. Ezért az adliswili vadasparkba látogattunk el, és igyekeztünk végig az árnyas erdei utakon sétálni.

Az állatok többsége szintén elbújt a rekkenő hőség elől, de még így is láttunk őzeket, rénszarvasokat, pónilovakat, bölényeket, szarvasokat, kőszáli kecskéket, barnamedvéket, farkasokat.







A vadaspark gyermekbarát módon, játékos formában ismertette meg a fiatal korosztállyal az állatok különböző tulajdonságait.


Hazafelé egy kis patak kísérte utunkat.



Kora délutánra értünk vissza, úgyhogy vacsora előtt még belefért az időbe egy jó kis medencézés a teraszon.




 

2015. július 21., kedd

2. nap (július 6.) - Reichenbach-vízesés, Aare-szurdok

Első svájci napunkon ellátogattunk a Reichenbach-vízeséshez. A Sherlock Holmes-rajongóknak bevillan, hogy a híres nyomozó ennél a vízesésnél vívott élet-halál harcot Moriarty professzorral.


Épp ezért a közelben lévő Meiringen városkában van SH múzeum, a vízesésnél pedig Holmes alakjával lehet fényképezkedni - elméletileg. Gyakorlatilag viszont elég nehéz volt kivitelezni, mert a pára tavaszi záporként hullott ránk és a fényképezőgépre...


Maga a vízesés több lépcsőben hatalmas robajjal zúdul alá a szikláról, fenséges látványt nyújtva.


Az alsó szakaszhoz siklóval mentünk fel.



A sűrű párafüggöny igazán kellemesen hűsített a nagy melegben, egyedül Vercsi nem volt tőle boldog, csak miután felvehette a rózsaszín esőkabátját.


Keskeny ösvényen, lépcsőkön vezetett az út a vízesés felső szakaszához...




Többször megálltunk útközben gyönyörködni a kilátásban.




A vízesés felett átívelő hídon legalább 10 fokkal hűvösebb volt a levegő, mint az ösvényen.




A vízeséstől alig egy kilométerre található az Aare-szurdok.


A jégkorszakban, 1-2 millió évvel ezelőtt vájták ki a gleccserek a sziklából a keskeny szurdokot, melynek hossza 1400 m, legmagasabb pontja 180 m.


A szurdokban kiépített sétaút kellemesen árnyékos és hűvös volt a nagy melegben.





Az ott található érdekességekre különböző táblák hívták fel a figyelmet.



 A gyerekeknek zöldre festett, sárkányszerű szobrokat helyeztek el itt-ott, és azokat kellett észrevenniük.




A nap lezárásaként még játszótereztek egy jót fáradhatatlan leánykáink.



LinkWithIn

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...