Egyik szemem sír, mert véget ért a fantasztikus nyaralásunk (tavaszolásunk), pedig még úúúgy maradtam volna. A másik szemem nevet, mert mindenütt jó, de a legjobb otthon.
Búcsúzáskor mindenki azt mondta, hogy vigyázzunk magunkra, érezzük jól magunkat, fényképezzünk sokat, és majd mindenről meséljünk részletesen. Nos, az első három pont teljesítve, sőt túl-, ugyanis 1179 fénykép készült. Ami a beszámolót illeti, írok először egy rövidebbet. Aztán részletesen mesélek a napjainkról egyesével, kitérve érdekességekre, természetesen a kézimunkaboltokra is, egy kevés gasztronómiával fűszerezve.
Sablonosnak tűnhet az a kijelentés, hogy nagyon szép időnk volt. Ezukben az országokban azonban, ahol bármikor lehet esőre számítani, ez nagy dolog. Például amikor Luxembourgban voltunk (u-val az ország, ou-val a főváros), az volt az első meleg, napsütéses hétvége szeptember óta. Másnap Viandenben ugyan esett, de aznapra kevés programot terveztünk. Bármikor kiegyezek egy ilyen jellegű, 1:9 arányú (esős idő):(szép idő)-ben. (Illetve utazással 2:10.)
A szép időre visszatérve, minden nap rengeteget mászkáltunk a szabadban, a nap hétágra sütött, de a levegő hűvös volt, gyakran erősen fújt a szél. Így csak az barnult le, ami kilátszott a kabátból: az arcunk és a kezünk :-)
Némi bevezető után kezdődjön végre az élménybeszámoló.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése