A tegnapi nap feketével íródna be a gyöngyvilág történelmébe, már ha lenne olyan.
Lehet, hogy a gyöngyeim elhatározták, hogy bosszút állnak a hosszú mellőzésért, nem tudom, mindenesetre ez a tegnapi nap krónikája:
1. három verzióban veselkedtem neki egy fülbevalónak, de egyszer sem lett jó a színek összhatása, lefűztem az összeset;
2. majdnem kész lett a pingvinke tesója, de elszakadt a damil, kezdhetem előről;
3. kiborítottam egy kisebb adag gyöngyöt:
a) delicát, mert az a legdrágább fajta;
b) parkettára, hogy minél messzebbre pattogjanak;
c) átlátszót, hogy nehéz legyen észrevenni.
Nincs nekem tengersok elpazarolható időm, hogy hosszas szöszmötölés után az egészből ne legyen semmi eredmény, irgumburgum.
Úgyhogy miután összevadásztam a lehető legtöbb gyöngyöt, elővettem a varrógépet, és beszegtem két anyagdarabkát két leendő hímzéshez, fenyítésképpen, hogy ha nem viselkednek rendesen a gyöngyök, megint parkolópályára kerülnek :-))
Te szegény.... :-( Remélem a gyöngyök értették a fenyítést! :-)
VálaszTörlésLesz a pinvinnek kistestvére? :-)
Igen, a tesóm kapja szülinapjára :-)
VálaszTörlésAmi a fenyítést illeti, majd beszámolok a fejleményekről :-))
VálaszTörlés