2011. január 28., péntek

"Pletyka, hangos női csacsogás"

Veronika beszéde rohamosan fejlődik, ezt ma reggel mondta, amikor Anna csizmát húzott:
- Anna, csizma, húzd! Sikerült, nagyon jó. Még egyszer, másik csizma, húzd! Nagyon jó, ügyes Anna!

A legbüszkébb mindig arra vagyok, amikor úgy tanul, hogy ellesi tőlünk a szokásokat, például már régóta mondja tüsszentésnél, hogy egészségedre. Ez kezdetben "egen" volt, most már inkább "egéssére". Azt sem én tanítottam meg neki, hogy tüsszentésnél-köhögésnél a szája elé tegye a kezét, mondván, ráér még megtanulni, egyszer csak látom, hogy így csinálja :-)

Nagyon szeretem, amikor igen helyett úgy válaszol, hogy "persze", vagy "rendben".

A kérem-köszönöm-bocsi nagyon megy ("Kérek szépen inni", stb.), a héten először úgy válaszolt egy kérdésre (Kérsz almát?), hogy "Nem, köszönöm", ezt szintén csak elleste tőlünk.

Amikor az a fránya hegyező megint kiborult:
- Bocsi, anya, porszívó gyorsan!
Megtörtént, minden tiszta.
- Köszi, anya!

Mondtam egyik délután Veronikának:
- Megyünk Annáért oviba.
- Tényleg?
- Tényleg.
- Hurrá, éljen! (ugrándozott egy kicsit.) Harisnya, nadrág. Hol a pulcsi? Elbújt. Hahó, pulcsi! Megvan.
És öltöztünk és indultunk :-)

A renddel, rendrakással még mindig közeli barátságot ápol. Sokszor teljesen magától visszateszi a helyére a játékot, ha nem játszik vele többet. Múltkor talált egy elgurult gyöngyöt. Letette a babát, amivel éppen játszott, odavitte a megfelelő dobozhoz (négy különféle, kisebb-nagyobb gyöngyfűző készletünk van), nem tudta kinyitni. Odahozta hozzám, "Anya, segíts kérlek". Beletette, "Köszi, anya", visszavitte a polcra, és folytatta a játékot. Ebben szerencsére hasonlítanak egymásra Annával, múltkor Anna rendrakás közben megjegyezte: "Alakul a rend."

Egyszer Veronika hangosan kopácsolt a szekrényajtón, Anna erre azt mondta neki:
"Hálás lennék, ha végre abbahagynád."

Annával séta közben grafitis falat láttunk, és kifejtette, hogy:
- Buta emberek összefirkálták a falat. Jönnek a rendőrök, és beültetik őket a rendőrautóba, és utána megütögetik őket kalapáccsal, és meghalnak.
Hm, fogalmam sincs, ez az elmélet honnan származik, de gyorsan felvilágosítottam, vadul próbálva nem mosolyogni, hogy mi is az a börtön, mi történik ott a rossz és buta emberekkel. Látszott rajta, hogy töpreng, és elrendezi a hallottakat a fejében:
- Én nem akarok börtönbe menni, mert nagyon szomorúak lesztek, ha börtönben leszek, és nem leszek meg.
- Így igaz, Anna, mi sem szeretnénk - most már mosolyoghattam :-)

Egyszer amikor mentünk haza, a liftbe beszállt utánunk egy nő is, a hetedik emeleti gomb már meg volt nyomva.
- Hanyadikon laksz? - kérdezte tőle Anna, hogy megnyomja neki a gombot.
- A másodikon. És te? - kérdezett vissza a nő, hogy beszédbe elegyedjen vele.
- A hetediken, nem látod? Az van megnyomva.
Egymásra mosolyogtunk a nővel :-)

8 megjegyzés:

  1. Jaaj, annyira édesek a lánykáid:) És milyen intelligensek is már most:) Büszke lehetsz rájuk!

    VálaszTörlés
  2. Látom nem esett messze az alma a fájától:-)
    Már most mennyire okos mind a két kis tündérke:-)
    Gratulálok az anyukának!

    VálaszTörlés
  3. Hihetetlenek a csajok!
    Kornél jóval idősebb és még keveset beszél. (Még a tesóihoz képest is későn kezdi.)
    De annyira vicces, amikor a kicsik ilyen szépen, választékosan csacsognak.

    VálaszTörlés
  4. De helyesek...

    Jaj, olyan édes dumáik vannak... sosem felejtem el, amikor Zsombi reggeli után, kézmosás után kijött a fürdőből. Mondom neki: "És fogat mostál-e?" Mire ő:
    "Még nem. De kérlek, ezt a témát ne feszegessük..."

    VálaszTörlés
  5. Csuda aranyosak a szövegek. Látszik, hogy jól nevelitek a lányokat. Gratulálok! :)

    VálaszTörlés
  6. Jót mosolyogtam....én valahogy meg sem lepődöm, hogy ők ilyen kis rendszeretőek! :-)

    VálaszTörlés
  7. Nagyon büszke vagyok rájuk, köszönöm :-)

    Nekem is nagyon tetszik, hogy ilyen kis méretű emberke beszél :-)

    Zsombi szövege :-)

    VálaszTörlés

LinkWithIn

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...