5. nap - Rajna-vízesés és Schaffhausen

Utolsó nap, utazásunkat megkoronázandó, ellátogattunk Európa legnagyobb vízeséséhez, a 150 m széles, 23 méter magas Rajna-vízeséshez, melynek vízhozama nyáron 600 000 liter/másodperc. Ezt a megdöbbentő adatot simán elhiszem, látva és hallva a nagy robajjal lezúduló áradatot...

A folyó egyik partján szálltunk le a vonatról. Innen először felsétáltunk a magas sziklára épült Schloss Laufenhez, majd vissza, és egy kis ösvényen megkerülve a sziklát, több kilátóhelyről is megcsodáltuk a vízesést.

Utána egy kis kikötőből a piros hajóval átmentünk a túlpartra, mert a Schlössli Wörth mellől induló, három fajta kirándulóhajóval még közelebbről lehetett szemügyre venni a vízesést. Először a sárga bevitt minket a vízesés közepén álló sziklához, amelyre kilátót építettek.

Hihetetlen élmény volt fent állni a sziklán, amely közel tizenötezer éve dacol a víz hatalmával. Utána a kék hajóval egy nagy nyolcast leírva egészen megközelítettük a vízesést. A kapitány (vagy olyasmi) egy pillanatra kikapcsolta a motort, és hagyta, hogy a víz nyers ereje magával ragadja a hajót, félelmetes volt.

A vízesés megtekintése után után trolibusszal elmentünk Schaffhausenbe, és egy jót sétáltunk a nagyon hangulatos városban.

További képek

Nagyon tetszett a kolostorban látható, rekonstruált, középkori füvészkert is. Minden növénycsoport mellett szerepelt egy kis tábla, amelyen feltüntették a nevét, azt, hogy fűszernövény vagy gyógynövény-e, valamint nagy betűkkel, ha mérgező. Felmásztunk a Munot-toronyba, ahonnan remek kilátás nyílt a városra, és ahol a várárokban aranyos őzikék éldegéltek.

Este repültünk haza Zürichből, élményekkel gazdagon megrakodva. Bármikor szívesen visszajönnénk, annyi szépséget nem láttunk még Svájcban...