Indulás előtt a delfinárium holland nyelvű honlapján kerestünk volna előzetes információkat a napi programokról, nem ment könnyen. Macsi segítségével sikerült megfejteni, hogy a nyitva tartás színkódja azt mutatja, mekkora tömegre lehet számítani az egyes napokon (lila = zárva, zöld = nyugodt, narancs = tolongás, magenta = tömegnyomor). Az csak a helyszínen derült ki, hogy az attrakciók minden nap máskor kezdődnek, 2-3 alkalommal egy nap. Belépéskor kaptunk programfüzetet (lapot), térképpel együtt, így megtervezhettük a napi menetrendet. Ez nem volt egyszerű, ugyanis bele kellett kalkulálni, hogy ha látni is szeretnénk valamit, kezdés előtt legalább 15 perccel érdemes odamenni a helyszínre.
További képek
Az első fókashow-nál ezt még nem tudtuk, úgyhogy alig láttam valamit a borjú- és kúpos fókák mutatványaiból. Anna sem, de őt nem zavarta, mert a tavacska mellett volt egy jó kis játszótér (egy a sok közül). Szóval ezen plusztudással felvértezve átterveztük a napunkat, belekalkulálva, hogy a három fő attrakciónál ülőhelyes a lelátó, így korlátozott a nézőszám.
A következő attrakció helyszínére már időben érkeztünk. Nagyon aranyos, kaliforniai oroszlánfókák voltak a szereplők ("kézen álltak", "lábra álltak", integettek, tapsoltak...), jó volt a hangulata, az idomáron is látszott, hogy élvezi.
Ezután az egyik fő attrakciót néztük meg: a rozmárshow-t. (A babakocsit le kellett tenni a bejáratnál elhelyezett parkolóban, mert az ülések között nem lett volna elég hely.) Az összes műsort hollandul kommentálták, itt először végre értettem valamit: Team A és Team B azt jelentette, hogy "A" csapat és "B" csapat :-) Meg azt, hogy a négy közül a legnagyobb rozmár több mint 800 kg volt. Amikor hátrafelé csúszott, a hangszóróból kamiontolató csipogás hallatszott. Nagyon tetszett ez a show is, a sok cuki kövér rozmárral.
Ebéd-és játszótérszünet következett utána, és megnéztük a rája-cápasimogató medencét. Bár volt több rájashow is, a programunkba sajnos egyiket sem tudtuk beilleszteni. A medencéjük szélén körben magasított perem futott végig, úgyhogy simogattam egy csomó ráját, kiscápát, nagyon élveztem :-) Anna is belelógatta az ujjai hegyét a jó hideg vízbe, úgyhogy azután már folyton csak az én kezemet nyomkodta vissza, hogy simogassak még. Annyira tetszettek neki a ráják, hogy kapott egy plüss, kékpettyes tüskés ráját. Mókás látványt nyújtott, ahogy némely rája háton úszott, meg oldalazva úgy, hogy az uszonyuk(?) félig kilátszott a vízből. Lehet, hogy a show közben is ezt csinálják, mindenesetre nagyon tetszett.
Utána időben állóhelyet foglaltunk a kültéri, (palackorrú) delfinshow helyszínén, egy nagyobb tónál. Három idomár kajakkal kievezett a szélére három különböző helyre, 5-6 delfinnel foglalkozott mindenki, így mindenhonnan jól lehetett látni mindent. A delfinek hanyatt fordultak, bólogattak, csak a farkuk látszott ki, stb. A legnagyobb sikert mindig az aratta, amikor a delfinek különböző módon, egyedül vagy szinkronban kiugráltak a vízből. A csúcspont az volt, amikor az idomárok párhuzamosan egymás mellé igazodtak a kajakokkal, egyszerre elindultak a negyedik part felé, és az összes delfin végig ugrándozott mellettük.
Ezután egy barnadelfinshow következett. Jóval kisebb méretű, mint palackorrú társai, úgyhogy nagyon édes volt, ahogy majdnem ugyanazt csinálta, mint a "nagyok" :-)
A következő a fókás főattrakció volt. Kaliforniai és dél-amerikai oroszlánfókák, valamint matróznak öltözött idomárok és egy börtönőr komplett történetet adtak elő, igazi díszletek között. Volt hajó, börtön, kocsma, egyéb épületek, és volt szerelem, börtönszöktetés, üldözés, sok-sok huncutság és nevetés, bevonták a gyerekeket is. Amikor az egyik fóka egy játékkacsát beletett a hordóba, akkor valami ilyesmit kiabáltak, hogy "De rubbereend is in het vat!" = A gumikacsa a hordóban van! Nagyon jól szórakoztunk mi is :-)
Ezután újabb, sőt mondhatni a fő-fő attrakciót néztük meg, egy fedett csarnokban volt a másik delfinshow. A gyerekeknek delfinekről szóló kvízjátékot vetítettek egy képernyőre, egyrészt oktató célzattal, másrészt hogy gyorsabban teljen az idő kezdésig. Az attrakció alatt a képernyőn a medence víz alatti részét lehetett látni. Két idomár együtt úszott a delfinekkel, meg magasugrottak a vízből kiugró delfinek orráról. Két gyereknek életre szóló élményt szereztek azzal, hogy "irányíthattak" egy-egy delfint: az egyik a saját tengelye körül forgott függőlegesen, a másik hanyatt fordult, és a hasát mutatta. Az előző delfinshow-t Anna átaludta, ezt borzasztóan élvezte: majd kiugrott az ölemből a nagy lelkendezéstől, amikor a delfinek kiugráltak a vízből.
A nap utolsó attrakciójának csak a végét láttam: északi oroszlánfókák szerepeltek benne, és a legkövérebb példány folyton belecsobbant a vízbe, így az első sorban állók jó vizesek lettek.
Játszóterezéssel vettünk búcsút a delfináriumtól, újabb csodás nap telt el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése