2009. október 9., péntek

Kalocsai baba

Egy gyermekkori babámnak eltört a karja. Nem is kell mondanom, hogy nagyon elszomorodtam, Annával együtt, mert nagyon szerette öltöztetni és játszani vele. A baba csodaszép kalocsai ruháját még az a nagymamám varrta-hímezte-horgolta, aki már több mint 20 éve nincs velünk.

Eszembe jutott, hogy az Astoriától nem messze működik egy babaklinika, ahol játék babákat és mackókat javítanak. Elvittük oda, és meggyógyították :-) Kapott új kezet, kicserélték a haját is, így már fésülgetni is lehet. Vettünk neki egy új bugyit is, mert a régi elveszett az idők folyamán. Így most már ismét mosolygósan üldögél a polcon, és várja, hogy Anna hazajöjjön az óvodából.


Itt lehet olvasni egy nagyon érdekes beszélgetést Barta Judit babajavító mesterrel.

3 megjegyzés:

  1. :))) Nagyon szép baba, eszembe jutott az én gyerekkorom, amikor nagy babalázban égtem. Nagyon szerettem én is babázni, mint a kislányod, és szerencsére az én kislányom is ebben a szenvedélyben ég. Mindenhova cipeljük a babákat, mert hát nem csak egy kedvenc van. Kicsibabák (10cm) Évi, Zsuzsi, és Szimike, rongybaba Dórika, ülőbaba Angika, csecsemőbaba Lilla, és a legkedvesebb számára Emike. És mindnek tudja a nevét. És ami a legszebb, hogy ő adja a neveket. Kap egy babát, én sorolom a lányneveket, és ő rábök valamelyikre nevetve, és attólfogva úgy hívják. :)))
    Biztos a Te Annád is ilyen, és ismerős, amit írtam. :)))

    VálaszTörlés
  2. Igen, abszolút ismerős a helyzet :-)))

    VálaszTörlés
  3. Hasonló babám volt nekem is, csak barna hajjal, Klára volt a neve. Talán az volt legkedvesebb a sok-sok baba közül. Nem tudom, hová lett, talán anyuék padlásán porosodik? :(
    A másik bánatom, hogy a lányomnak sok babája van, mégsem szeretett soha babázni...

    VálaszTörlés

LinkWithIn

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...