2011. július 13., szerda

3. nap - Titlis

Minden este alaposan tanulmányoztuk a következő napokra várható időjárást. Vasárnap ígérkezett a legnaposabbnak, úgyhogy ezt a napot szemeltünk ki a Titlis meghódítására. A prognózis abszolút helyesnek bizonyult, egy felhőfoszlány sem volt a vakítóan kék égen.


Óriási tömeg gondolta ezt hasonlóan, voltak, akik már nem is fértek fel a Luzern-Engelberg vonatra, noha a kalauz körbejárt, és a lassú felfogású embereket felszólította, hogy az ülésekről vegyék le a táskájukat, a kisgyerekeket pedig vegyék ölbe, hogy minél többen leülhessenek.

Engelbergből (1050 m) busz vitt az alsó, hatszemélyes függővasúthoz. 1796 m magasan, a Trübsee állomáson szálltunk át egy nagyobba, majd 2428 m-en, a Stand állomásnál következett a Rotair. Ennek a függővasútnak a padlója menet közben körbeforgott velünk, így mindenki a teljes körpanorámában gyönyörködhetett. 3020 m magasan szálltunk ki, az örök hó birodalmában.


Itt már gondoltak azokra is, akik nem készültek megfelelő öltözékkel, mint például az a nő, aki valamilyen rejtélyes gondolatoktól vezérelve nyári ruhácskában és szandálban érkezett, lehetett bakancsot és dzsekit is kölcsönözni. Nálunk persze volt kabát, sapka, kesztyű és az elengedhetetlen napszemüveg is (ezzel kapcsolatban majd lesz feladvány), mert a hó vakítóan verte vissza a hétágra sütő napsugarakat.

Miután körbenéztünk, az Ice Flyer nevű, hatszemélyes libegővel lementünk a Gleccserparkba. Itt lehetett különböző eszközökön "leszánkózni" a domboldalról, vagy kipróbálni a jóval népszerűbb úszógumis csúszást. Az úszóguminak volt alja is, nagyon puhán siklott a hóban. Hosszas sorban állás után sajnos túl hamar leér az ember, majd a nagy hóban felfelé kell sétálni egy kicsit, aztán pedig fel lehet szállni egy mozgójárdára, amely visszavisz a kiindulási pontra.

Miközben az Ice Flyerrel visszamentünk a csúcsra, nézegettem a lábunk alatt a gleccsert is, és láttam elejtett ruhadarabokat, sőt fényképezőgépet is. (Egy kis érdekesség, az előttünk lévő ülésben Guatemalából érkezett emberek ültek :-)) Még nézelődtünk egy kicsit, bejártuk a gleccserbarlangot, majd elindultunk a Rotairrel lefelé. A Trübsee-nél nem szálltunk át azonnal, hanem kis kitérőt téve körbesétáltuk a gyönyörű kék tavat.



Az út egyben tanösvény is volt, amely a helyes táplálkozásra hívta fel a gyerekek figyelmét (főként zöldséget, gyümölcsöt enni, sok folyadékot inni, ami nem cukrozott üdítő, stb.). Az ösvényen időnként szembejöttek tehenek, bikák, úgyhogy gyorsan betettem a hátizsákba a piros dzsekimet, biztos, ami biztos :-) Különleges volt még a becsületkasszás csónakkölcsönző is.

Újabb csodás élményekkel gazdagabban végül visszasétáltunk az alsó függővasúttól a vasútállomásig, majd hazavonatoztunk.

2011. július 12., kedd

Svájc és a gyöngyök

Luzernben egy Rayher-barkácsboltban találkoztam először gyönggyel. Kis kerek dobozokban kásagyöngyök sorakoztak a polcon, de meglepetést nem okoztak, ugyanilyeneket bárhol lehet kapni. Később véletlenül épp a beadbox.ch egyik boltja mellett haladtunk el, ahol nagyobb gyöngyöket árultak darabra, volt köztük préselt, csiszolt, lámpagyöngy, stb. (Ez egyébként tényleg véletlen volt, nem úgy, mint három éve Bruges-ben, ahol négy kézimunkaboltot érintő sétaútvonalat dolgoztam ki, de pszt :-)) Szóval jól körülnéztem bent, noha tudtam, hogy hiába tetszik meg valamilyen gyöngy, úgysem veszem meg, mert drága lesz. És lőn, pl. egy pár akasztós fülbevalóalap átszámolva 660 Ft-ba került, de egyik gyöngy sem volt olyan csodaszép, hogy vérző szívvel kellett volna otthagynom. Úgyhogy Svájcba csak gyöngyök miatt nem érdemes eljönni. (Keresztszemes hímzés miatt sem, de az egy másik bejegyzés témája lesz.)

(Kép innen: http://www.beadbox.ch/images/stories/lu_inshop.jpg)

2011. július 5., kedd

2. nap - Pilatus Kulm

Eléggé felhős időben indultunk el Luzernből. Először másfél órát hajókáztunk a Vierwaldstätti-tavon (ezentúl inkább inkább az egyszerűbb Luzerni-tó elnevezést használom), majd Alpnachstadban átszálltunk a világ legmeredekebb fogaskerekű vasútjára. Ez néhol 48%-os emelkedőn kapaszkodott fel a felső végállomáshoz, a Pilatus Kulmhoz, amelynek legmagasabb csúcsa eléri a 2132 méteres magasságot.


A hegyhez különféle legendák fűződnek. Az egyik szerint a hegy egyik tavába dobták be Pontius Pilátus testét, akinek szelleme, heves viharokat kavarva, azóta is a hegy magaslatai körül kísért.



A csúcsnál többféle gyalogösvény közül lehetett választani, először az Esel-csúcsra másztunk fel.


Gyönyörű volt a kilátás, és az alattunk lévő felhőfoszlányok szép lassan kezdtek eltűnni, úgyhogy egész messzire elláttunk. A három-négyezer méter magas hegyek azonban ragaszkodtak felhőtakarójukhoz, és szemérmesen elrejtették előlünk csúcsaikat. Erősen fújt a hideg szél, elkelt a kabát is, láttam viszont kevésbé melegen öltözött embereket, papucsban, rövidnadrágban, talpig libabőrben.



Az Esel után az Oberhaupt-csúcsot másztuk meg (2106 m), majd a sziklafalon körben a Sárkány-ösvényt jártuk végig, amely egy alagútban végződött. A falakon szépen illusztrált sárkányos legendákról olvashattunk, és számos ablaknyílásból gyönyörködhettünk a csodás panorámában.



Ezután egy nagyobb függővasúttal elindultunk a hegyről lefelé, majd 1416 m magasan, Fräkmünteggnél kipróbáltuk Svájc leghosszabb nyári bobpályáját. Hatalmas élmény volt :-)
A hegy lábához, Kriensbe végül kisebb, négyszemélyes függővasúttal érkeztünk meg. Érdekessége volt, hogy olyan gyakran járt, mint egy libegő, és ugyanúgy, menet közben kellett felugrani rá a nyitott ajtón keresztül.

Végül trolibusz vitt minket vissza Luzernbe, így végződött az Arany Körutazásunk (Pilatus Goldene Rundfahrt).


2011. július 3., vasárnap

1. nap - Luzern

Zürichben szállt le a repülőnk, onnan vonatoztunk át Luzernbe. Nagyon hangulatos város, jót sétáltunk. A Reuss folyócska vize olyan tiszta volt, hogy méterekre le lehetett látni az aljáig. Nem féltettem a több mint száz kacsa és hattyú egészségét, amikor láttam őket a vízből inni.


Luzern város szimbólumává vált a 170 méter hosszú Kápolna-híd (Kappellbrücke), amely a világ legidősebb fedett fahídja. A 14. században épült híd nagy része 1993-ban leégett, de mivel 1960-ban renoválták, és minden elemét gondosan regisztrálták, a tűzvész után rekonstruálni tudták.




Este végül vonat-busz-vonat útvonalon érkeztünk meg vendéglátóinkhoz.

2011. június 30., csütörtök

Svájc, 2011

Kedves barátaink, akik most Zürich mellett laknak, meghívtak magukhoz, hogy lakjunk náluk néhány napig. Így alakult, hogy megint elutaztunk Svájcba. Csodás öt napot töltöttünk ott, az időjárás sokkal jobb volt, mint tavalyi ottjártunkkor.


A vonatok ugyanúgy tiszták, csendesek, pontosak, gyorsak, kényelmesek. A táj csodaszépen zöldell, a tavak és folyók kristálytiszták. Utaztunk többfajta függővasúttal, libegőztünk, hajókáztunk és boboztunk is. Készült 1084 fénykép, úgyhogy némi válogatás után mutatok belőle ízelítőt, és lesznek beszámolók is.

2011. június 14., kedd

Kék-fehér szett

Elkészült a medálhoz a fülbevaló is, már szinte csukott szemmel ment.


Nagy turpisság nincs a dologban, a medál 4-es csiszolttal és swarival készült, a fülbevalók 3-assal.

2011. június 13., hétfő

Gerbera-szett

A Gerbera-medálhoz is készítettem fülbevalót, Andi, köszönöm az ötletet!


Perlen Poesie mintája alapján készült. Kétfajta szirommal és kétfajta drop gyönggyel még mutatósabb lenne, így azonban szépen passzol a gerberához. Abban is hasonlít hozzá, hogy ezt sem volt egyszerű megfűzni, folyton beleakadt a cérna a kiálló részekhez, meg el is szakadt.

2011. június 9., csütörtök

Ilyen volt, ilyen lett 2.

A régebben készült ezüst-zöld szettel nem voltam teljesen elégedett. Sokáig csak nézegettem, nehezen szántam rá magam, hogy szétszedjem, végül nem bántam meg. A négy darab 10-es rivoliból lett az új medál, a fülbevalóhoz vettem 8-as rivolikat, és nagyobb, 10-es, fehér delicát, a végeredmény pedig sokkal jobban tetszik.


A másik átalakítás egy kicsit furcsának tűnhet, pedig valóban nyaklánc készült a fülbevalóból.
Azt hittem, hogy elvesztettem az arany-narancs fülbevalómat, ezért csináltam belőle még egy párat, majd megtaláltam az elsőt a táskám kiszakadt bélésében, így lett két pár ugyanolyan fülbevalóm. A szetthez van még nyaklánc és karkötő is, és kitaláltam, hogy jól jöhet egy egyszerűbb nyaklánc is,  egyszerűbb alkalmakra. Úgyhogy szétszedtem a fülbevalót, újból összeraktam, és határozottan elégedett vagyok az újrahasznosítással :-)

2011. június 4., szombat

Új arculat

Amikor a legutóbb megváltoztattam a blogom arculatát, még nem volt ennyiféle lehetőség, úgyhogy eljátszadoztam egy kicsit, persze lehet, hogy menet közben még állítgatok rajta ezt-azt.

Nektek hogy tetszik?

2011. május 27., péntek

Kék gerbera

Sok blogban láttam Perle4U csodaszép gerbera medálját, és annyira beleszerettem, hogy muszáj volt nekem is fűznöm egyet :-)


Kép alapján készült, sok-sok próbálkozás után. Egészen hasonlít az eredetire, nekem legalábbis nagyon-nagyon tetszik :-)

Fűzés közben arra gondoltam, hogy ilyet soha többet, eléggé macerás volt elkészíteni. A szépséges végeredményt látva azonban kíváncsi lettem arra, milyen is lehet hosszabb szirmokból elkészítve...

2011. május 25., szerda

Amidala-szett

Az Amidala medálhoz is készítettem fülbevalót.

2011. május 23., hétfő

Napsugár-szett

Elkészült a Napsugár-medálhoz a fülbevaló. A fénykép csalóka, ugyanolyan volcano swari van mindkét füli közepén.

2011. május 19., csütörtök

Kék-fehér medál

Elkezdtem csinálni a hozzá való fülbevalót, amely ugyanilyen lesz, csak kisebb, 3 mm-es gyöngyökből.
Az első verzió hátulját 8-as fehér kásából fűztem, de nem volt elég egyenletes.
Vettem hozzá fehér 3 mm-es csiszoltat, újrafűztem, de nem tetszett az akasztó megoldása, szétszedtem.
A harmadik verziónál meg eltört az egyik gyöngy, úgyhogy félretettem, most büntiben van, amíg más gyöngyprojekteken dolgozom.


Tűzlili, köszönöm a mintát :-)

2011. május 16., hétfő

Műsorajánló - Mrs. Bradley titokzatos esetei

Aki szereti Agatha Christie krimijeit, annak ez a film is nagyon fog tetszeni. Fordulatos és izgalmas cselekmény, a hangulata alapján úgy becsülöm, hogy nagyjából abban a korban játszódik, mint a Poirot-filmek.

Ma este lesz az m1-en 21:40-kor a bevezető másfél órás rész, majd szerdán 20:05-kor a négy, egyórás epizódból az első, egy hét múlva szerdán a következő, és így tovább, remélhetőleg az összes. Minden részben más gyilkosságot nyomoz ki a címszereplő hölgy, külön-külön is érthetőek az epizódok.

És akkor a hivatalos ismertető a kedvenc műsor-és programismertető oldalamról. (Egyéként ezen van egy olyan nagyon hasznos funkció, hogy be lehet állítani minden filmhez, hogy ha műsorra tűzik, küldjön róla emailt. Így értesültem tegnap róla :-))

"Mrs. Bradley keresztlányának eljegyzésére érkezik a Londonhoz közeli udvarházba. Még mielőtt megismerkedhetne Elenor választottjával, a vőlegény tragikus balesetet szenved a fürdőszobában. Bár minden a véletlen baleset mellett szól, Mrs. Bradley-t bizonyos körülmények nem hagyják nyugodni, ezért hűséges sofőrjével, George-al nyomozásba kezdenek."

2011. május 10., kedd

Ilyen volt, ilyen lett 1.

Átalakítottam a tengerkék lótuszvirág-medálhoz tartozó fülbevalót:















Ez a régebben készült medál eredetileg girbegurba damilra fűzött gyöngyökön lógott, egy szál fehér viaszolt zsinórra cseréltem ki, sokkal jobban tetszik a maga egyszerűségében:




2011. május 8., vasárnap

Holdfény-szett

A Holdfény-medálhoz már régen elkészült a fülbevaló, csak most fényképeztem le:


2011. május 6., péntek

Amidala medál

A fénykép ennek sem adja vissza igazán a színeit, a közepe kékes-zöldes Sphinx rivoli. A kis kerek csiszoltak felekék-felezöld színűek, a nagy csiszoltak a képhez képest sötétebbek.



Egész biztosan készül majd hozzá fülbevaló is, már megvan hozzá a két kisebb Sphinx rivoli.

Maya mintája alapján készült, nagyon-nagyon tetszik :-)

2011. április 28., csütörtök

Barack-padparasha szett

A "valami barackos" és a "valami padparasha" nászából született ez a szett. A medál mintája Biloba, más színekkel, a fülbevalót pedig menet közben találtam ki a medál alapján.


Persze ez sem készült teljesen zökkenőmentesen, a medál első fűzésénél elszakadt a cérna, másodjára eltört két gyöngy. Akkor azért befejeztem, hogy lássam, hova milyen színű gyöngy kerüljön. A harmadik nekifutásra végre elkészült a medál. A fülbevalót menet közben kellett párszor visszabontani, hogy szépen igazodjanak a gyöngyök, de legalább nem kellett teljesen elölről kezdenem. Tetszik, szeretem :-)

2011. április 19., kedd

Lila swaris szett

A piros-narancs szett kapcsán írtam, hogy adott volt a lila felső, hozzá 30-30 db lila gyöngy, és az első fűzéspróbálkozás kudarcba fulladt. Mindenképpen szettet akartam fűzni, úgyhogy nem volt mindegy, mennyit használok a medálhoz, és mennyi marad a fülbevalókhoz. Végül e mellett az egyszerű forma mellett döntöttem, mert így a hangsúly a színeken van. (Amelyeket persze nem ad vissza élethűen a fotó...) Hozzátettem még pár darab kristálygyöngyöt, és voilá:


(És a listámról kihúztam a "valami lilát" is.)

2011. április 13., szerda

Narancs-piros szett...

...avagy rövid eszmefuttatás arról, hogyan lesz egy vagy több ötletből ékszer.

Nem tudom, másoknál milyen folyamatok játszódnak le, amikor leülnek gyöngyöt fűzni, én most elmesélem ennek a szettnek a keletkezéstörténetét.

Ezt a virágkoszorú-medált több blogban is láttam, nagyon megtetszett, de nem tudtam, milyen színből készítsem, úgyhogy sokáig volt "biztos csinálok ilyet" státuszban.

Elsősorban olyan ékszereket készítek, amelyeket viselni is akarok, és fordítva, szeretem, ha minden ruhához van gyöngyös kiegészítőm. Úgyhogy amikor lett egy lila felsőm, kitaláltam, hogy lila koszorút készítek hozzá. Beszereztem színben passzoló gyöngyöket, mert naná, hogy nem voltak a készletemben, és elkezdtem fűzni, fehérrel kombinálva. Sajnos azonban, de hálistennek még az elején, nyilvánvalóvá vált, hogy sem a gyöngyök nem érvényesülnek igazán, sem a minta. Amely bár nem bonyolult, de időigényes, kár lenne érte, ha nem lenne mutatós. Úgyhogy a virágkoszorú és a "valami lilát" visszakerült a tervek listájára.

Amelyre viszont nem sokkal ezután felkerült a "valami pirosat" és a "valami narancsosat" két újabb felső kapcsán. (Lebuktam, elkezdtem a felsőruházatomat színesíteni :-) )

Úgyhogy kitaláltam a narancs-piros koszorút. A fotón talán nem látszik, de kétoldalas a medál, úgyhogy először csakpiros-csaknarancsra akartam fűzni. Ahogy azonban egymás mellé tettem a gyöngyöket, túl unalmas volt az összhatás. Kitaláltam, hogy akkor vegyesen legyen piros-narancs, az egyik oldala csak teklából, a másik csak csiszoltból. Ekkor viszont azon kezdtem töprengeni, hogy kétoldalas fülit nem igazán lehet fűzni, két párhoz semmi kedvem nem volt.

Ekkor jött az isteni szikra, hogy vagy tizenöt éve porosodik a gyöngyeim között szép, telt színű piros és narancssárga. Ezekből utoljára gyöngyállatokat fűztem, ősrégen. Volt belőlük 5/0, 9/0 és 11/0 méretben is, remekül mutatnak együtt, ráadásul jól passzolnak mindkét felsőmhöz, úgyhogy nagyon elégedett vagyok az eredménnyel :-)

A fülbevalónál is kísérletezgettem egy kicsit. A koszorú formához az volt a kulcs, hogy ötszirmú virágokat kellett fűzni, fülbevalónak meg egyeneset szerettem volna, így kerültek abba hatszirmú virágok. Először három sorakozott egymás alatt, de túl hosszú volt, úgyhogy rövidebb lett a végső verzió.

A fényképhez képest egy kicsit világosabb a narancssárga.
A konklúzió pedig, hogy egy szettel három legyet ütöttem egy csapásra: "virágkoszorú", "valami piros", "valami narancsos". És mivel a koszorú jól néz ki nagy méretű kásagyönggyel is, nem kell hozzá feltétlenül tekla vagy csiszolt gyöngy, más színekben is el fogom készíteni, mert sokfajta 5/0-ös gyöngyöm van, amelyek eddig, ihlet híján, parlagon hevertek.

Kati, nagyon köszönöm a mintát! :-)

LinkWithIn

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...