Elutaztunk...

Négy napig nyaraltunk Kaszón, "Somogy zöld szívében", egy gyermekbarát üdülőparkban, és nagyon jól éreztük magunkat. Anyósomékkal mentünk, így mi is többet tudtunk pihenni, mint egyébként.

Odafelé útba ejtettük a petesmalmi vidraparkot Lábodnál. Halakkal előcsalogattak nekünk két vidrát, Aladárt és Lucát, majd a tanösvényen sétálva sok egyéb állatot is láttunk, két gólyát, egy kárókatonát, majd gémeket, többféle récét, békákat, gyíkokat.


Másnap elmentünk a kehidakustányi élményfürdőbe. A medencék környékén kevés volt az árnyék, de felkészülten mentünk, vittünk Veronikának napsátrat. A legjobban a sodrómedence tetszett, jó sok kört megtettünk benne Anna kapitánnyal, aki az ő a sárga hajójában hasította a vizet. Sajnos nem üzemelt a hullámmedence, pedig szívesen kipróbáltam volna. Nagyon praktikus volt a baba-mama szoba a szoptató sarokkal, igazán remek napot töltöttünk itt.

A korábban vasárnapra jósolt esős hidegfront egy nappal korábban érkezett. A szombati munkanapnak köszönhetően járt a kaszói kisvasút, úgyhogy elvonatoztunk Szentára és vissza. Szerencsénk volt, mert a kirándulásunk alatt épp nem esett az eső. Útközben láttunk szarvast és őzeket, és hogy alaposabban szemügyre vehessük egymást, a mozdonyvezető ilyenkor le is lassított. Egyébként, ha nem volt kanyar vagy váltó, elértük a szédítő 15 km/h sebességet is. Veronika lelkesen nézte a mellettünk elsuhanó tájat, majd zötykölődés ide, zakatolás oda, édesdeden elaludt. Miután visszaérkeztünk a kaszói állomásra, jót játszott Anna az erdei játszótéren.

Vasárnap hazafelé jövet megnéztünk Keszthelyen egy lepke- és hüllőkiállítást, valamint a kastély mellett lévő modellvasút-kiállítást, és fincsi ebéd után indultunk ténylegesen haza. Autózás alatt Gryllus Vilmos: Maszkabál című lemeze volt a sláger, 11-szer hallgattuk végig, pedig készültem más gyerekzenékkel is.

Sajnos végig tombolt az allergiám, amit ezen a nyáron idáig megúsztam, de más negatívumot nem tudok mondani a nyaralásunkról :-)

A képtáramba feltettem további képeket.

Hímzésügyileg csak kicsit haladtam, esténként a gyerekek után mi is hamar nyugovóra tértünk. Mindössze egy oviszsákra kerülő falevelet fejeztem be Annának, de arról egy másik bejegyzésben írok majd.