2010. június 14., hétfő

Orvoskrimik

Nagyon szeretek olvasni, ez már kiderült a tavalyi könyvajánlóimból is. Az idei olvasmányaim közül még egyikről sem írtam, nem mintha nem lenne miről, épp ellenkezőleg, túl sokan vannak. Ugyanis Annával beiratkoztunk a könyvtárba (megkerestem a kerületünkben azt, amelyiknek a legnagyobb a gyerekrészlege), így folyamatos az utánpótlás. Amikor Anna meglátta a temérdek gyerekkönyvet, azt mondta: "Hú, de csodás!" :-) Természetesen ő is kölcsönöz könyveket, Tesz-Vesz város és Micimackó az aktuális kedvenc.

Úgyhogy azt találtam ki, hogy téma vagy szerző szerinti tematikus ajánlókkal jelentkezem.
Az első könyvajánlóm az orvosi thrillerekről szól, három idén olvasott orvoskrimi kapcsán.



Még januárban olvastam Tess Gerritsen: A sebész című regényét. Ettől a szerzőtől ez az első könyvem, határozottan tetszett, izgalmas volt a végkifejlet is, kíváncsi vagyok a többi művére is. Ajánlom mindenkinek, aki szerette Robin Cook régi stílusú regényeit.
(A sorozatgyilkos az éjszaka leple alatt besurran női áldozatainak otthonába, és válogatott kínzásoknak veti alá őket. Olyan kegyetlenül ügyesen bánik a szikével, hogy kiérdemli a „sebész” nevet. Utolsó áldozata, Cordell doktornő épphogy megmenekül, de a szörnyű emlékek elől szülővárosából Bostonba költözik, ahol új életet kezd. Ám pár évvel később a halottnak hitt „sebész” ismét lecsap, és nem hagy kétséget afelől, hogy hamarosan befejezi a félbehagyott munkát…")

Hogy ezt miért így mondom? Olvastam Robin Cook: Idegen test című regényét is, és valahogy nem az igazi, pláne, ha a sokkal korábbi regényeivel hasonlítom össze. Egy fokkal jobb, mint a Halálcsapda volt, de nem értem például, hogy a címnek mi köze van a történésekhez. Hamar kiderül, kik a rosszfiúk/-lányok, és általában izgulni lehet azon, amikor főhőseink még tudatlanul találkoznak velük. Kivéve ebben a könyvben, ugyanis valahogy ez sem sikerült. Remek környezetrajzot kapunk Indiáról, de nem kapcsolódik kellőképpen a cselekményhez. Úgyhogy maradok Cook régi könyveinek a rajongója...

Még februárban óriási örömmel fedeztem fel egy kedvenc szerzőm, Steven Spruill-nak egy számomra eleddig ismeretlen művét. Nem csalódtam benne, nagyon tetszett. Megfelelően adagolt orvosi részletek, izgalmas fejlemények, remek ötletek, úgyhogy igen, a Lélekvesztő méltó tagja a szerző többi regényének: Fájdalomcsillapító, Vérbank.
(Dr. Roland Lancaster zseniális agysebész — viszont aljas ember. Miközben azon dolgozik, hogy megfejtse a látás mechanizmusát, hogy gyógyítani tudja a vakságot — tisztességtelen szándékkal közeledik legáldozatosabb fiatal munkatársnőjéhez, dr. Suzannah Lordhoz. A doktornő visszautasítja közeledését, ezért rövid úton ki is teszi a kutatócsoportból. Suzannah általános sebész lesz, találkozik egy kedves páciensével, Andrew Dugan festővel, akinek az agyába beépített mikrochip adta vissza a látását. Legnagyobb meglepetésére a férfi arra kéri: távolítsa el ezt az „átkozott valamit" a fejéből. A doktornő gondolkodóba esik: küszöbön áll a mikrolapka hatósági engedélyezése, amikor ezrek fejébe építhetik be, s eddig senkitől nem hallotta, hogy valami baj lenne vele...)

Az orvoskrimik kedvelőinek továbbá melegen ajánlom Ken McClure és Michael Palmer összes regényét. F. Paul Wilson sajnos csak két remek könyvet írt (Kiválasztottak, Kapszula), H. Harris Gerhard&Leslie Alan Horvitz: Vakpróbája is nagyon izgalmas.

4 megjegyzés:

  1. Nem semmi ajánló! Néhány Robin Cook könyvet én is olvastam régebben, azok tényleg nagyon jók! Ezek is izgalmasan hangzanak!

    VálaszTörlés
  2. Áruld el nekem, hogy csinálod ezt? :-)) Mindig csak azt látom, hogy könyvtárnyi mennyiségű könyvet teszel az olvasottak polcára. Ott a két lánykád, gyöngyöt is fűzöl és ha azt mondod, hogy még a keresztszemes is megy, akkor azt hiszem nekimegyek a Dunának :-)))))

    VálaszTörlés
  3. Hű, akkor inkább nem mondom, de nehogy a Dunába menj nekem :-) (Pedig hímzek is, titkos magazinos projekt, azért nem írtam róla.)
    A titok egyébként egyszerű, igyekszem maximálisan kihasználni az időt (evés/utazás közben olvasok, ráadásul gyorsan), és nagyon későn fekszem. Cserébe nem vagyok túlságosan kipihent, viszont egy-egy kreatívan eltöltött este után lelkileg nagyon fel vagyok dobva.

    VálaszTörlés
  4. Az Idegen test c. könyvről írottakkal egyetértek. Most nyaralás alatt fejeztem be az olvasását, és hát nem dobtam tőle egy hátast.
    RC régi könyveit végig lehetett borzongani, nem tudtam letenni, annyira izgalmas volt, itt meg az első x oldalon kiderül, ki a tettes, a többi meg majdhogynem tájleírás :( nagyot csalódtam ebben a könyvében is, csak úgy, mint a Halálcsapdában meg a másik aránylag új könyvében, aminek a címe nem jut eszembe, talán Halálos iram vagy mi.

    VálaszTörlés

LinkWithIn

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...