Zorán-koncert

Szombaton Zorán-koncerten voltunk, nagyon tetszett, mint mindig :-)

Ezúttal a Művészetek Palotájában került rá sor, ez volt az első alkalom itt. Nekem úgyszintén, még sosem jártam benne. Hallgattam már koncertet a Vígszínházban, az Erkel Színházban, a Sportarénában, illetve a füstösemlékű BS-ben. (Egyszer akartam megnézni a BS-ben a híres karácsonyi vásárt, egy bizonyos szerdai délután, de aznap hajnalban leégett.)

Ezúttal nem voltak meghívott vendégek, sem különleges hangszerek, csak "A dalok és mi" :-)
Sajnos nem volt a harmonikás Orosz Zoltán sem, akinek csodás játékát eddig minden koncerten ámulva figyeltem.

4. nap (április 21.) - Keukenhof

Elérkezett a nagy nap, a lényeg. A mai program határozta meg, hogy mikor legyen a nyaralásunk, ugyanis a tulipánok és társai virágzási idejéből kifolyólag a kert március közepétől május közepéig van nyitva. Pont jókor jöttünk, mert megtudtuk, hogy pár héttel korábban még nem virágzott ennyi minden. Azért voltak még bimbós virágok, de elenyészően kevés arányban.

A jegyeket előre megvettük a neten, így elkerültük a pénztárnál való hosssssszas sorbanállást. Rengetegen voltak, pedig csak hétfő volt, mi lehet itt hétvégén...

Amikor régebben virágkatalógust lapozgattam, arra gondoltam, biztos photoshoppal javították fel a színeket, mert ki van zárva, hogy ilyen színek a valóságban is létezzenek. Nos, bizton állíthatom, hogy márpedig vannak :-)

Különféle tetszetős kombinációban eszméletlen színkavalkádban volt részünk. Főleg tulipánok, jácintok, nárciszok, fürtös gyöngyikék virágzottak (igen, az a közös bennük, hogy hagymás növények), de volt néhány másfajta virágágyás is. Nemcsak a színek adták a változatosságot, hanem a formák, méretek is. Fürtös gyöngyikéből például majdnem húszfajtát számoltam össze. A legismertebb kékeslila típuson kívül láttam lilát, liláskéket, fehéret, halvány-, közép- és sötétkéket , ezeken belül nagyfejűt, kisfejűt, hosszúszárút, rövidszárút, stb. Mint Gombóc Artúr és a csokoládé. Persze a legnagyobb változatosságban a tulipánok pompáztak.

Abba is hagyom a meddő kísérletet, hogy szavakba öntsem a kert szépségét, beszéljenek helyettem a képek.


További képek
Az egyik turista azt mondta Annáról, amikor megálltunk mellette fényképezni, hogy "Die schönste Blume". És milyen igaza van :-)

Egyszer Anna szagolgatni kezdte az út melletti jácintokat, majd hirtelen úgy gondolta, szakít egyet magának. Diszkrét sikollyal elkaptam onnan a kezét, mielőtt barbár módon kárt tett volna a vegetációban. Csak nézett rám nagy szemekkel, hogy miért pánikolok, és továbbsétált.

A nagy pánikot egy kis jégkrémmel hűtöttük le: ettünk egy-egy Magnum Temptationt. Azaz mauritiusi vaníliafagyit étcsokiba mártott kaliforniai manduladarabkákkal, belga csokimázzal bevonva. Nagyon fincsi volt, csak nem meglepő módon kevés :-)

Minden virágtípus külön névvel rendelkezik, láttunk Attila fantázianevű virágot is.

A Beatrix királynő pavilonban orchidea- és broméliakiállítás volt, nem kispályás egzotikus szépségekkel. Plusz hab volt a tortán, hogy egy másik üvegházban, amikor már azt hittük, nem lehet tovább fokozni, hortenzia-, begónia- és ciklámenkiállítást találtunk, megspékelve még újabb fajta csodaszép tulipánokkal, jácintokkal, nárciszokkal, stb.

Egy fontos információ: a Fekete Tulipán Múzeum nem a fekete tulipánt mutatja be, az csak a neve :-)

Végül a nap felfedezése: leesett (óriásit koppant), hogy Thea Gouverneur xszemes tervező hölgy holland.

3. nap (április 20.) - Delfinárium, Harderwijk

Indulás előtt a delfinárium holland nyelvű honlapján kerestünk volna előzetes információkat a napi programokról, nem ment könnyen. Macsi segítségével sikerült megfejteni, hogy a nyitva tartás színkódja azt mutatja, mekkora tömegre lehet számítani az egyes napokon (lila = zárva, zöld = nyugodt, narancs = tolongás, magenta = tömegnyomor). Az csak a helyszínen derült ki, hogy az attrakciók minden nap máskor kezdődnek, 2-3 alkalommal egy nap. Belépéskor kaptunk programfüzetet (lapot), térképpel együtt, így megtervezhettük a napi menetrendet. Ez nem volt egyszerű, ugyanis bele kellett kalkulálni, hogy ha látni is szeretnénk valamit, kezdés előtt legalább 15 perccel érdemes odamenni a helyszínre.





További képek

Az első fókashow-nál ezt még nem tudtuk, úgyhogy alig láttam valamit a borjú- és kúpos fókák mutatványaiból. Anna sem, de őt nem zavarta, mert a tavacska mellett volt egy jó kis játszótér (egy a sok közül). Szóval ezen plusztudással felvértezve átterveztük a napunkat, belekalkulálva, hogy a három fő attrakciónál ülőhelyes a lelátó, így korlátozott a nézőszám.

A következő attrakció helyszínére már időben érkeztünk. Nagyon aranyos, kaliforniai oroszlánfókák voltak a szereplők ("kézen álltak", "lábra álltak", integettek, tapsoltak...), jó volt a hangulata, az idomáron is látszott, hogy élvezi.

Ezután az egyik fő attrakciót néztük meg: a rozmárshow-t. (A babakocsit le kellett tenni a bejáratnál elhelyezett parkolóban, mert az ülések között nem lett volna elég hely.) Az összes műsort hollandul kommentálták, itt először végre értettem valamit: Team A és Team B azt jelentette, hogy "A" csapat és "B" csapat :-) Meg azt, hogy a négy közül a legnagyobb rozmár több mint 800 kg volt. Amikor hátrafelé csúszott, a hangszóróból kamiontolató csipogás hallatszott. Nagyon tetszett ez a show is, a sok cuki kövér rozmárral.

Ebéd-és játszótérszünet következett utána, és megnéztük a rája-cápasimogató medencét. Bár volt több rájashow is, a programunkba sajnos egyiket sem tudtuk beilleszteni. A medencéjük szélén körben magasított perem futott végig, úgyhogy simogattam egy csomó ráját, kiscápát, nagyon élveztem :-) Anna is belelógatta az ujjai hegyét a jó hideg vízbe, úgyhogy azután már folyton csak az én kezemet nyomkodta vissza, hogy simogassak még. Annyira tetszettek neki a ráják, hogy kapott egy plüss, kékpettyes tüskés ráját. Mókás látványt nyújtott, ahogy némely rája háton úszott, meg oldalazva úgy, hogy az uszonyuk(?) félig kilátszott a vízből. Lehet, hogy a show közben is ezt csinálják, mindenesetre nagyon tetszett.

Utána időben állóhelyet foglaltunk a kültéri, (palackorrú) delfinshow helyszínén, egy nagyobb tónál. Három idomár kajakkal kievezett a szélére három különböző helyre, 5-6 delfinnel foglalkozott mindenki, így mindenhonnan jól lehetett látni mindent. A delfinek hanyatt fordultak, bólogattak, csak a farkuk látszott ki, stb. A legnagyobb sikert mindig az aratta, amikor a delfinek különböző módon, egyedül vagy szinkronban kiugráltak a vízből. A csúcspont az volt, amikor az idomárok párhuzamosan egymás mellé igazodtak a kajakokkal, egyszerre elindultak a negyedik part felé, és az összes delfin végig ugrándozott mellettük.

Ezután egy barnadelfinshow következett. Jóval kisebb méretű, mint palackorrú társai, úgyhogy nagyon édes volt, ahogy majdnem ugyanazt csinálta, mint a "nagyok" :-)

A következő a fókás főattrakció volt. Kaliforniai és dél-amerikai oroszlánfókák, valamint matróznak öltözött idomárok és egy börtönőr komplett történetet adtak elő, igazi díszletek között. Volt hajó, börtön, kocsma, egyéb épületek, és volt szerelem, börtönszöktetés, üldözés, sok-sok huncutság és nevetés, bevonták a gyerekeket is. Amikor az egyik fóka egy játékkacsát beletett a hordóba, akkor valami ilyesmit kiabáltak, hogy "De rubbereend is in het vat!" = A gumikacsa a hordóban van! Nagyon jól szórakoztunk mi is :-)

Ezután újabb, sőt mondhatni a fő-fő attrakciót néztük meg, egy fedett csarnokban volt a másik delfinshow. A gyerekeknek delfinekről szóló kvízjátékot vetítettek egy képernyőre, egyrészt oktató célzattal, másrészt hogy gyorsabban teljen az idő kezdésig. Az attrakció alatt a képernyőn a medence víz alatti részét lehetett látni. Két idomár együtt úszott a delfinekkel, meg magasugrottak a vízből kiugró delfinek orráról. Két gyereknek életre szóló élményt szereztek azzal, hogy "irányíthattak" egy-egy delfint: az egyik a saját tengelye körül forgott függőlegesen, a másik hanyatt fordult, és a hasát mutatta. Az előző delfinshow-t Anna átaludta, ezt borzasztóan élvezte: majd kiugrott az ölemből a nagy lelkendezéstől, amikor a delfinek kiugráltak a vízből.

A nap utolsó attrakciójának csak a végét láttam: északi oroszlánfókák szerepeltek benne, és a legkövérebb példány folyton belecsobbant a vízbe, így az első sorban állók jó vizesek lettek.

Játszóterezéssel vettünk búcsút a delfináriumtól, újabb csodás nap telt el.

2. nap (április 19.) - Amszterdam

Ezen a napon vendéglátóink vezetésével keresztül-kasul bejártuk a várost.

A házak nagyon keskenyek, ugyanis régen a homlokzat szélessége alapján vetettek ki adót. Azonban tetszőlegesen hosszúak lehettek, és mivel senki nem szeret sokat fizetni, a szélességen spóroltak, a lehető legtöbbet. Ez azzal járt, hogy a bejárati ajtók elég keskenyek lettek, a lépcsők szintén nagyon szűkek és meredekek. Így a bútorokat az ablakokon keresztül emelték be a házba a homlokzat tetején lévő gerendán elhelyezett kampó/csiga segítségével, ezek ma is láthatóak. A probléma persze ma is ugyanaz, csak a módszer változott: láttunk is egy költözést. A bútorszállító autó mögött egy rámpa vezetett egy első emeleti ablakig, és az elektromos emelő épp egy platón vitte fel a komódot.
A házak némelyikén két ajtó volt. Az utcaszinten lévőt az alkalmazottak használták, az urak a lépcsőn mentek fel a másikhoz.



További képek
A városban rengeteg a csatorna, összesen 100 km hosszan kanyarognak, mintegy 1000 híd (hidacska) ível át felettük. Rendszeresen használják őket, a falakon méterenként volt csónak/hajó/ladik kikötésére szolgáló bemélyedés, egyes szakaszokon nem is volt szabad hely a fal mellett. A nagyobb csatornákon lévő hidakat fel lehet emelni/elforgatni/kétfelé nyitni/leereszteni és aláforgatni stb, hogy a magasabb hajók átférjenek. A városnéző hajók épp ezért ezért igen alacsonyak, üvegtetősek. Néhányat híres zeneszerzőről nevezték el, az egyiket Lehár Ferencről :-)
A rakparton parkoló autók közül átlagosan hetente egy belegurul a vízbe, mert nincs mindenhol 10 cm magas korlát, és a minél jobb helykihasználtság érdekében a lehető legközelebb próbálnak gurulni a rakpart széléhez.

Az autósoknak egyébként is nehéz dolguk van a városban, ugyanis a fő közlekedési eszköz a kerékpár. Szó szerint mindenhol van bickliút, hatalmas forgalommal, alaposan körül kell nézni átkelés előtt. Minden háznál, boltnál van biciklitároló, de általában a fal mellett is több sorban parkolnak a járgányok. Nem is beszélve a pályaudvarnál lévő óriási, háromszintes bicikliparkolóról. Láttunk sok "hanyattbiciklit", biciklis taxit. Meg olyan gyerekhordozósat, ahol elöl volt egy "láda", abban egymással szemben/mellett ültek a gyerekek. Volt lépcsős pincelejárón külön sín a biciklinek. Sok helyen lehet kölcsönözni, javíttatni annál kevesebb helyen, mert 20 euróért már lehet bringát kapni, így egyszerűbb újat venni. A régit meg néha bedobják a csatornába, úgyhogy a rendszeres mederkotrásnál a markoló tömegestől emeli ki szegény, jobb sorsra érdemes bicajokat a vízből.

Mi villamossal közelítettük meg a belvárost. Ez egy újabb érdekes dolog. Hollandiában a különböző "BKV"-k szövetségben vannak egymással, így ugyanazt a jegyet használhattuk Amszterdamban és Hágában is. Zónás rendszerű, azaz annyi rovátkát kell érvényesíteni, ahány zónát átlép az ember, plusz az alapdíj. A zónák számától függően pedig adott időn belül akárhányszor át lehet szállni. Amelyiken utaztunk, alacsonypadlós volt, a kalauz kis fülkében üldögélt. A mellette lévő ajtón kellett felszállni, és kezelte illetve árulta a jegyeket, ellenőrizte a bérleteket. Ha valaki másik ajtó választott, mikrofonon szólt neki.

A Rijksmuseum impozáns épületét csak kívülről láttunk, lesz majd miért visszajönni :-)
Sétáltunk a virágpiacon, majd megpihentünk a a barátságos Begijnhofban. Ebben a begina-udvarban (női szerzetesrend) a házak körbevettek egy kis anglikán templomot, de az épületben volt kis katolikus kápolna is.

Láttunk bulibringát, ahol kb. 12-en körbeülnek egy kerekes sörpultot, és igazi sört csapolnak. Minden bárszék alatt van pedál, és különböző áttéteken keresztül együttes erővel hajtják előre.

Első holland gasztronómiai élményem egy almatortához kötődik. Nagyon finom volt, sokkal inkább alma, mint torta. A hollandok szeretik a gyümölcsös dolgokat, a fagyiárus kocsik mellett rendszeresen láttunk eperárusokat. Látványra elég rózsaszínűek voltak. Lehet, hogy Hollandiában ez számít érett epernek, én maradok a sötétpiros magyarnál :-)

Délután Anna jót játszott egy játszótéren, mellette láttam olyan focipályát, amelynek három oldala és teteje is hálóval volt borítva.

A Rembrandt téren áll a híres, Éjjeli őrjárat című festmény alapján készült szoborcsoport. Itt tudtam meg, hogy az a furcsa, fanyar, ismeretlen szag, amelyet már több helyen is éreztem, az a marihuána, ugyanis az emberek rendszeresen járnak erre a térre füvezni. Hiszen, mint tudjuk, ez itt legális.

Spring Window 12. nap

Utazás előtt 4 napot hímeztem (ha már előkészítettem ;-), az utazás alatt pedig további két estét, így lett kész egy újabb negyed ablak.

Sajnos bontanom is kellett.

A falról leszedtem a tapétát, mert nem vettem észre, hogy a nyári ablak kicsivel kisebb, ezért az onnan átvett virágok nem jól helyezkedtek el az ablak körül.

Megterveztem, hogy pontosan hova jöjjenek a virágok az új tapétán, és ismét pihentetem "egy kicsit" az ablakot (a múltkori pihenő két hónapos volt, hmm).
U.i.
A képtár még mindig dögrováson, nem adok neki több időt, úgyhogy feltöltöm máshová a nyaralás képeit, hogy jöhessen a részletes, képes beszámoló, uff! :-)

1. (április 18.) és 12. nap (április 29.) - utazás

Hajnali 3-kor indultunk Budapestről. Anna említésre méltóan jól viselte az utat. Sokat segítettek Gryllus Vilmos és Halász Judit dalai, valamint mondókák, egy kis ropi, és parkolótól függően játszóterezés vagy motorozás. Hollandiában összesen kb. egy órát dugóban araszolgattunk, ez különösen idegesítő volt, oly közel a célállomásunkhoz. Végül este 7-re értünk Amszterdamba, 1400 km megtétele után.

A hazafelé vezető út 200 km-rel rövidebb volt, szinte végig esett az eső. Az tette érdekessé, hogy az autópályán láttunk szállítani villamost, tankot, lánctalpas markológépet, egyéb furcsa berendezéseket, sőt, egyszer a leállósávban parkolt egy darabka híd.

Egy rövid beszámoló

Szóval tegnap szerencsésen hazaérkeztünk, miután az elmúlt hetekben 12 napos körutat tettünk a Benelux államokban április 18-29-ig. Illetve csak 10 nap, mert autóval 2 nap utazással telt.
Első nap este 7-kor érkeztünk meg Amszterdamba, ehhez hajnali 3-kor kellett indulnunk.
Ismerősöknél aludtunk, Erika, Zoli és Mira, köszönjük szépen a vendéglátást :-)
Másnap a városban sétálgattunk, keskeny házak és csatornák között, rengeteg biciklis tekert mindenfelé. Úgyhogy Sofie és RR-lányok, sokszor eszembe jutottatok :-)
Következő nap a harderwijki delfináriumba látogattunk el. Láttunk delfin-, fóka- és rozmárshow-t is, és simogattam rájákat és kiscápát.
Másnap a gyönyörű Keukenhof kertet néztük meg. A színpompás tavaszi kerti virágokon kívül orchidea- és broméliakiállítást is láttunk egy üvegházban.
Következő nap Hágába vezetett az utunk. Megnéztük Madurodamot, Mini Hollandia makettvároskáját, majd Hágában sétálgattunk, aztán lementünk a tengerpartra. Anna jót homokozott :-)
Másnap ismét Amszterdamba mentünk, hajókáztunk a csatornákon, megnéztünk egy titkos templomot is.
Következő nap elindultunk Belgiumba. Utunk során megnéztük Gent festői városát, este Lille-ben szálltunk meg.
Másnap Brugge volt az úticél, négy kézimunkaboltot is találtunk.
Következő nap Luxemburg felé menet megálltunk Brüsszelben. A város főbb nevezetességei után (mint pl. a Mannequin Pis és a Grand Place) megnéztük a Mini Európát, ahol minden EU tag néhány nevezetes épületének a makettje látható. Tőlünk a Széchenyi-fürdő makettjét állították ki, a prospektusban is a gyógyvizeinket emelték ki, szerintem turistacsalogató célzattal.
A következő három éjszakán Luxembourg mellett volt a szállásunk, így utunk 10. napján hamar beértünk a fővárosba. Nagy játszóterezés és fagyizás zárta a napot, Juli, Gábor és Dius, köszönjük szépen a meghívást :-)
Másnap kissé esős időben meglátogattuk Vianden gyönyörű kastélyát, majd libegőztünk egyet a folyó felett.
Utolsó nap 14 óra alatt tettük meg a hazafelé vezető 1200 km-t. A magyar határig végig esett az eső, mintha tükrözni akarta volna a hazatérés miatti szomorú hangulatunkat.

Hm, ha ez egy rövid beszámoló volt, akkor a továbbiakban maratoni hosszúságú történetekre kell számítani. Na mindegy, ezzel örömet okozok azoknak, akik tényleg minden részletre kíváncsiak, én pedig újraélhetem az utazásunkat :-)

Itthon vagyunk!

Egyik szemem sír, mert véget ért a fantasztikus nyaralásunk (tavaszolásunk), pedig még úúúgy maradtam volna. A másik szemem nevet, mert mindenütt jó, de a legjobb otthon.

Búcsúzáskor mindenki azt mondta, hogy vigyázzunk magunkra, érezzük jól magunkat, fényképezzünk sokat, és majd mindenről meséljünk részletesen. Nos, az első három pont teljesítve, sőt túl-, ugyanis 1179 fénykép készült. Ami a beszámolót illeti, írok először egy rövidebbet. Aztán részletesen mesélek a napjainkról egyesével, kitérve érdekességekre, természetesen a kézimunkaboltokra is, egy kevés gasztronómiával fűszerezve.

Sablonosnak tűnhet az a kijelentés, hogy nagyon szép időnk volt. Ezukben az országokban azonban, ahol bármikor lehet esőre számítani, ez nagy dolog. Például amikor Luxembourgban voltunk (u-val az ország, ou-val a főváros), az volt az első meleg, napsütéses hétvége szeptember óta. Másnap Viandenben ugyan esett, de aznapra kevés programot terveztünk. Bármikor kiegyezek egy ilyen jellegű, 1:9 arányú (esős idő):(szép idő)-ben. (Illetve utazással 2:10.)
A szép időre visszatérve, minden nap rengeteget mászkáltunk a szabadban, a nap hétágra sütött, de a levegő hűvös volt, gyakran erősen fújt a szél. Így csak az barnult le, ami kilátszott a kabátból: az arcunk és a kezünk :-)

Némi bevezető után kezdődjön végre az élménybeszámoló.

Holnap utazunk :-)

Mivel holnap utazunk, elárulom, hogy az úticél Hollandia, Belgium és Luxemburg :-)



Inkább "tavaszolás", mint nyaralás, de ilyenkor van nyitva a Keukenhof park :-)

Nagy utazáááás...

Néhányan már tudnak róla, hova utazunk (te jó ég, már csak) 5 nap múlva, a többieknek egy kis fejtörés:



Nem a legjellemzőbb képeket tettem fel, nehogy túl könnyű legyen, de annyit még elárulok, hogy 3 országról van szó, egymás szomszédságában.

Azt sajnos nem ígérhetem meg, hogy a leggyorsabb megfejtőt elviszzük magunkkal :-)

Eagle in Moonlight 3. nap

Ezt a sast Sofie-vel együtt hímezzük lassú, mini SAL-ban.
SAL = Stitch-A-Long, azt jelenti, hogy többen elkezdik ugyanazt a mintát hímezni.
A miénk azért lassú, mert mást is hímzünk mellette, így nem haladunk vele szélvészgyorsan, és azért mini, mert csak ketten vagyunk benne :-)



Itt tartok vele 3 nap hímzés után.
Most ezt is félreteszem egy időre, ugyanis nagy-nagy készülődésben vagyunk, pénteken utazunk... inkább nem mondom meg, hová, mindjárt kreálok hozzá egy feladványt :-)

FOX

Megrendelésre készült ez a háromdimenziós-betűs kulcstartó.

Kelta könyvjelző

Egy barátnőm szülinapjára készült ez a könyvjelző, hipergyorsan, egy este alatt elkészült a hímzés.

Az eredeti mintát "összezsugorítottam", mert kis méretű könyvjelző volt az óhaj.
A színeket is én válogattam össze, hogy jól mutasson a fekete alapon.

22x40 öltés, 7 színnel, fekete 14-es Aidára, 6x9,5 cm a kész könyvjelzőcske.

Madáretető

A Lassú RR 2-ben esztipiros kendőjével is kész lettem.
Külön érdekessége, hogy már csak egy minta hiányzik róla :-)




Igazi villámprojekt volt, 2 nap alatt készült el, márc.31-től ápr.1-ig.

Az általam hímzett madáretető egy Dimensions mintából származik.

44x21 öltés, 6 színnel (a háztető kétfajta kék fonalból van keverve), fehér 14-es hímzővászonra.

Borostyánszínű medál

A 2007. júniusi Praktikában jelent meg ez a minta.
Adtak hozzá kis gyöngycsomagot, de kevésnek bizonyult, saját gyöngyből kellett pótolnom, nem is volt pont ugyanolyanom.

A medál Györgyié lesz, szombaton találkozunk, akkor kiókumláljuk, milyen lánc készüljön hozzá.

- 18 db 3 mm-es csiszolt gömb
- 1 db 10 mm-es sima gömb
- 80 db 11/0 kásagyöngy
- 1 db szerelőpálca
- 20-as damil

8 csiszolt és 16 kásagyöngyből szembefűzéssel fűzzünk egy gyűrűt, 4-4 csiszolt és 8-8 kásából pedig két kisebbet.
Az egyik kicsinél az egyik damilszálat hagyjuk 30 cm hosszan lógni, azzal fogjuk behálózni a nagy gyöngyöt.
Fűzzünk fel a szerelőpálcára egy csiszolt gyöngyöt, egy kis és a nagy gyűrűt, a nagy gömböt, és a másik kicsit, a lógó damilszállal lefelé.
Hálózzuk be a nagy gyöngyöt: a nagy gyűrű minden második kásagyöngyét 6 gyönggyel fűzzük össze a kis gyűrű minden kásájával.
Fűzzünk a szerelőpálca végére még egy csiszolt gyöngyöt, és hurokkal zárjuk le.

Ennek egy variációja, ha az alsó kis és nagy gyűrű közé fűzünk még egy nagy sima gömböt, behálózás nélkül.

Margaréta

A Lassú RR 2-ben elkészültem egy újabb kendővel, Macsi terítőjére hímeztem egy szép margarétát.



Márc.15-25-ig készült, ténylegesen 5 nap kellett hozzá.

A RICO egyik tavaszi virágos füzetéből származik a minta, Macsi 14-es lila hímzővásznat választott hozzá.
A valóságban nem ilyen fakó, sokkal szebb színei vannak.

33x44 öltés, 7 színből áll, Venus, Madeira és Anchor fonalakkal hímeztem, fő a változatosság :-)

Húsvét

Áldott húsvéti ünnepeket kívánok minden kedves olvasómnak!




Ezeket a tojásokat még 1997-ben csináltam, akkoriban nagyon sokan jártak hozzánk locsolni, mert mindig egyedi, kézzel díszített tojásokat kaptak.
Voltak ezeken kívül temperával vagy lakkfilccel festett, és fúróval "karmolt" tojások is.

Boldog szülinapot! :-)

Elkészült a kis druszám babaköszöntője, holnap oda is adom nekik.

Az én áldott jó szívem...

Történt egy szép napon, hogy megkérdezte egy ismerősöm, szoktam-e még hímezni.
Persze.
Szuper, akkor lenne egy kérése. A sógornője legfiatalabb gyerekének szeretett volna hímezni egy babaköszöntőt, de a gyerkőc lassan egy éves lesz, ő pedig a saját gyerekei mellett esélyt sem lát arra, hogy mostanában tűt vegyen a kezébe.
Szóval elvállaltam, hogy majd én megcsinálom helyette.

Kaptam egy mintapéldányt, hogy hogyan néz ki a többi gyerek köszöntője, meg az adatokat.
Aztán kiderült, hogy konkrétan holnap lesz a gyerek egyéves szülinapja, úgyhogy hétfőn, 3 megkezdett hímzést félbehagyva nekiálltam a babaköszöntőnek.
Már csak egy kevés hímzés van hátra, utána megvarrom, bannert fabrikálok hozzá, és határidőre el is készülök vele.
Majd lefényképezem a mintapéldánnyal együtt, remélem, örülni fognak neki.

PIF 2.

Csak tessék, csak tessék! Amíg a készlet (3 db) tart! Csak bátran, nem harap! :-)

A PIF lényegéről itt olvashattok...

Látogatottság-számláló

Elhelyeztem az oldalon egy számlálót, nagyon kíváncsi leszek a növekedési ütemre.
93-ról indítottam, ez egy biztos alsó becslés az alapján, hány megjegyzés és üzenet keletkezett eddig.
Sofie, köszi az ötletet! :-)

Japanese Maiden

Végül a negyedik nagyobb hímzés, amelyet a többivel párhuzamosan fogok hímezni: a Japán menyasszony, szintén a Dimensionstől.

A készletet tavalyelőtt kaptam szülinapomra. A fonalakat már akkor szétválogattam, noha tudtam, hogy amíg a térkép nincs kész, nem fogom elkezdeni.






"A japán menyasszony ruháját (uchikake) díszítő darvak a tisztaságot és a hűséget szimbolizálják, fejdísze (tsuno-kakushi) pedig az alázatosságot."







40 színt + aranymetál fonalat tartalmaz.
49-fajta kereszt- vagy félöltést, 12-fajta kontúrt (backstitch és couching), 4-fajta franciacsomót kell hímezni, ezenkívül kell még "kötelet sodorni" (cording) és bojtot gyártani (tassel).

216 x 216 = 46 656 öltésből áll, majdnem telibe hímzett.
Mivel 18-as ekrü Aidára készül, mindössze 30 x 30 cm lesz.
(Kisebb, mint a térkép, pedig több öltés...)


Hogy miért kezdem el mind a négy hímzést? Mindegyik annyira tetszik, hogy nem tudtam sorrendet felállítani köztük. Így mindig azt veszem majd elő, amelyikhez épp kedvem van, persze ha nincs más, "határidős" hímzés :-)

Eagle in Moonlight

A hímző nővel és a Betlehemmel párhuzamosan fog készülgetni ez a Sas holdfényben.




"Telihold és csillagfényes éjszaka öleli át a méltóságteljes sast. A látványból sugárzó erő és bátorság első látásra rabul ejt."








Eredetileg Dimensions készlet, én DMC-vel fogom hímezni, 14-es fekete Aidára.

15 színt tartalmaz, amelyek 21-fajta kereszt- és félöltésben fordulnak elő, 8-fajta kontúr és kétfajta franciacsomó lesz benne.

200 x 154 = 30 800 öltésből áll, nincs telibe hímezve.
36 x 28 cm lesz.

Hát ez meg mi a szösz?

A Betlehem kulcsában szerepel ez a mondat:




"Using large black dots and fine lines as guides for placement, long stitch sandal laces with 1 strand of DMC 926 Pearl Cotton #8."






Ugyan van ötletem, hogy mit jelenthet, de kíváncsi vagyok a ti véleményetekre is.

Betlehem

A közeljövőben fogom elkezdeni ezt a szép betlehemi jelenetet is.

Az O Holy Night Nativity a Stoney Creek egyik, havonta megjelenő magazinjában aratott nagy sikert, utána külön füzetben terjesztették.




A minta 71 színt tartalmaz (DMC), ezenkívül kell hozzá fehér, téglavörös és rézszínű Glissen Gloss Rainbow Blending Thread, 8-as ekrü perlé, valamint lila, bézs és fekete gyöngyök.
(Illetve még valami, arról kicsit később.)
Főként két szállal kell hímezni, vagy egy szálhoz 2 szál csillogó fonalat hozzáfogva, és tartalmaz egyszálas félkereszteket is.
28-as Blue Wing Jobelan hímzővászonra fogom elkészíteni, ezt ajánlották hozzá.

352 x 130 = 45 760 öltésből áll, nincs telibe hímezve.
64 x 24 cm lesz, amikor elkészül.

Stitching the Standard 4. nap

Március 2-án elkezdtem ezt a monumentális hímzést, a hozzávalók így néznek ki kiteregetve:



4 nap alatt pedig idáig jutottam.
Most már felismerhető, hogy ez az arca, menetközben kevésbé volt meggyőző...

Kulcsocskák

Januárban csináltam ezeket a kulcsokat.
A baloldali eredeti japán készletből készült, a jobboldali pedig ennek mintájára, saját gyöngyökből.



Egyik sem maradt az enyém, a bronzkulcs a készlet tulajdonosáé lett, én csak megfűztem, a fehér-ezüstöt pedig elajándékoztam.

Frissebb gyöngyös munkát egyelőre nem tudok mutatni, nem jön az ihlet.
Amíg várok rá, szorgalmasan olvasgatok gyöngyös fórumokat és blogokat, hátha :-)

Alien Worlds

Február elején lett kész ez a kép, a húgom 18. születésnapjára készült, nagyon örült neki.


Január 4-től február 4-ig, 21 hímzésnap alatt, őrületes tempóban, de még időben készült el.

14-es fekete Aidára hímeztem, Venus fonallal, 18 színből áll.
134 x 118 öltés, az alsó hegyes-tavas rész telibe hímzett.
A kész hímzés mérete 24 x 20 cm, keretezve 34 x 30 cm.


A mintaíven szerepelt egy megjegyzés, hogy aki nem szeret fekete anyagra hímezni, az elkészítheti fehér anyagra is.
Ez esetben viszont feketével ki kell hímezni a hátteret.
Hihi.

Spring Window 6. nap

Nos, 6 nap alatt elkészült a tavaszi ablak bő egynegyede.



Szeretem a kontúrokat, mert sokkal aprólékosabb lesz tőle a kép.
Régebben csak a hímzés legvégén kontúroztam, most már szakaszonként haladok.
Így menet közben látom, hogyan alakul a kép, nem kell várnom a hímzés végéig, és a kíváncsiság nem furdalja az oldalamat ementálivá, mint korábban :-)

Legközelebb íriszeket fogok ültetni a kertembe, és felállítok egy hatalmas kőkaspót a rózsáknak.

Jéééé

A tegnapi nap felfedezése, rájöttem, hogy ki köti össze a következő három filmet:

- Elhunyt poéták csoportja
- Kenneth Branagh rendezte Shakespeare-adaptáció
- napjaink közkedvelt sorozata egy mogorva, ámde zseniális orvosról

Nos? :-)