Az eredetileg orvoskrimiszerző,
Steven Spruill egy könyv erejéig elkalandozott a vámpírok világába is. Idén újraolvastam
A sötétség urait, amelyben orvosilag igen érdekes háttérrel alapozta meg a vámpírok tulajdonságait. Még mindig nagyon tetszett, bár olvasás közben folyton eszembe jutott, hogy a könyvbeli vámpírok (hemofágoszok) milyen sokban különböznek a Stephenie Meyer-, Anne Rice-, J. R. Ward-féle vámpírtípusoktól.
Ha már a vámpírokról írok, meg kell említenem két könyvet, amelyet még tavaly olvastam. Megállapítottam
Anne Rice: Interjú a vámpírral című regényével kapcsolatban, hogy a film, amelyet régebben láttam is, jól visszaadja a könyv hangulatát. Elolvastam akkor a
Lestat, a vámpír című folytatást is. Nem volt rossz, de annyira jó sem, egyáltalán nem éreztem késztetést arra, hogy azonnal és lélekszakadva elolvassam az összes folytatást, amiből egyébként van jópár.
Stephenie Meyer: Hajnalhasadása ellenben határozottan tetszett, de a Twilight sorozatból azért továbbra is a harmadik regény maradt a kedvencem. A nyáron moziban megnéztem az Eclipse filmet is. Jól szórakoztam rajta, bár én mondjuk kevesebbet mutattam volna a seattle-i vámpírokból, és többet Rosalie életéből vagy a kedvenc sátras jelenetből, stb.
Kresley Cole: Vámpíréhség című könyvében felbukkannak vérfarkasok és valkűrök is. Ezt is úgy tudnám jellemezni, hogy nem volt rossz, de a folytatásokra már nem vagyok kíváncsi.
A legjobbat pedig a végére tartogattam. Húgom ajánlására elolvastam
J. R. Ward: Éjsötét szerető című regényét, amely a
Fekete Tőr Testvériség könyvsorozatnak az első tagja. Tíz kötetesre tervezi az írónő, nyolc jelent meg eddig, az utolsót két hónapja adták ki magyarul.
Egy rövidke ismertető a sorozatról:
"Az éjszaka sötétjében halálos küzdelem folyik a vámpírok és a vadászok között. A Fekete Tőr Testvériség hat vámpírharcosa felesküdött rá, hogy megvédi a vámpírokat a rájuk törő ellenségtől."
Nagyon tetszenek a zseniális karakterek, a remekül felépített vámpírvilág, az izgalmas, fordulatos, itt-ott humort is tartalmazó történetszövés, és még a nyolcadik könyv utolsó oldalain is tud olyan meglepetést okozni az írónő, hogy csak pislogok. Alig várom az utolsó kettőt, és remélem, hogy utána sem hagyja abba... Fontos, hogy kifejezetten felnőtt olvasóknak ajánlom, a részletesen, mégis finoman leírt erotikus jelenetek miatt.
A folytatásokat nagyon hamar felfaltam: 2.
Síron túli szerető, 3.
Megsebzett szerető, 4.
Életre keltett szerető, 5.
Feloldozott szerető, 6.
Megváltott szerető, 7.
Megbosszult szerető, 8.
Halhatatlan szerető, a 2-4. köteteket elektronikus formában, a többit könyytárból kölcsönözve, jobban szeretek "hagyományos" módon olvasni.
J. R. Wardtól olvastam még két másik regényt is. A
Beavatás az első hat Testvériség-könyvekből tartalmaz kimaradt és cenzúrázott jeleneteket, interjút a világhírű szerzővel és a sorozat egyes főszereplőivel, nagyon érdekes volt, tetszett. A másik könyv, a
Halálos csók egész pontosan négy kisregény gyűjteménye, három másik szerző is bemutatkozik benne. Izgalmas, humoros olvasmányok voltak, de azért Ward mégiscsak Ward, az ő alkotása tetszett a leginkább.
