PIF-ajándékok

Ma útra kelt három csomag, egyet személyesen vittem el, kettőt pedig postáztam...

Barbara Taylor Bradford: Szerelem egy másik városban

Könnyed, egynapi olvasmány, az írónőtől megszokhatott fordulatos cselekménnyel, tetszett.

"Megfeneklett házasságából menekülve a jóképű, huszonkilenc éves Jake egy connecticuti kisvárosba költözik, ahol mint elektromossági szakembert és a különleges fényhatások zseniális szakértőjét beszervezik a helyi amatőr színtársulathoz. Itt ismerkedik meg a negyvennégy éves, elvált Maggie-vel, aki belsőépítész. A tizenöt év korkülönbség ellenére szerelmük egyre mélyül, úgy tervezik, hogy Jake válása után azonnal összeházasodnak. A sors azonban - mint tudjuk - sohasem ilyen kegyes, a szerelmeseknek számtalan belátható és beláthatatlan akadályt kell leküzdeniük, míg életük révbe ér... a születést halál, a halált születés követi."

Keretezés alatt...

Két, magunknak készült hímzést vittem el kereteztetni, kitaláljátok, melyek ezek? :-)

Kitaláltátok :-)
A megfejtés képekben:

Színházban voltunk...

Múlt héten a férjemmel megnéztünk az Új Színházban a Veszedelmes viszonyok című darabot, amelyet Choderlos de Laclos regénye nyomán és Örkény István fordítása alapján Kiss Csaba rendezett.

"Laclos levélregénye a rokokó-szerelem talán legértékesebb dokumentum gyűjteménye. Végletekig kifinomult hősei elrejtik szenvedélyüket, mániákusan játszanak a saját és környezetük érzéseivel, s mintha színpadon lennének, hajszolják a sikert. Közben életeket és lelkeket pusztítanak el, és mindezt bájosan és elegánsan teszik."

Szeretem a regényt (bár a francia eredetibe beletört a bicskám...), a belőle készült remek filmváltozatot is (Glenn Close, John Malkovich, Michelle Pfeiffer, Keanu Reeves, Uma Thurman szereplésével), és nagyon tetszett ez a színdarab is.

A szereposztás:
Marquise de Merteuil............................................Györgyi Anna
Vicomte de Valmont..............................................Seress Zoltán m.v.
Madame de Tourvel..............................................Pálfi Kata
Madame de Volanges............................................Tordai Teri
Cécile de Volanges.................................................Fodor Annamária
Chevalier Danceny................................................Kovács Krisztián

Naomi ünnepi játéka

Egy éves lett Naomi blogja, gratulálok Neki! :-)

"Blogbarátság"

"Lényege, hevenyészett fordításban: "Ha blogolsz, hiszel a "proximitásban" a térben, időben és kapcsolatokban való közelségben és teszel is érte. Ezek a blogok különösen varázslatosak. Íróik célja, hogy barátokat találjanak. Nem az anyagiak vagy a hatalom érdekli őket.Reméljük, hogy amikor kibomlik a szalag az üzeneten, még több barátság fog születni. Figyeljünk oda jobban az ilyen blogokra! Add tovább nyolc újabb blogolónak és mutasd meg ezt a leírást is!"


Melustól kaptam, és hosszas morfondírozás után arra jutottam, hogy nem tudom továbbadni senkinek, mert nem tudom, mi alapján válasszak ki nyolc embert, sok másikat pedig ne...

Barbara Taylor Bradford: A múlt ködében

Idén ezt a könyvet olvastam először. Nagyon tetszett, nem csalódtam az írónőben.

"Meredith Stratton a saját szabályai szerint éli az életét, maga találja ki önmagát. Negyvennégy éves, sikeres, vagyonos és még mindig gyönyörű, vonzó asszony. Egyedül nevelte fel két gyermekét, akikkel kölcsönösen imádják egymást. És végre, sok-sok év után, a szerelem is újra beköszönt az életébe. És mégis, éppen ekkor, nyomasztó álmok és rejtélyes eredetű rosszullétek kerítik hatalmukba. Különös betegsége azzal kezdődik, hogy Angliában, Yorkshire-ben, ahol tudtával sohasem járt még, egy apátság romjainál rátör az ismerősség a déjá vu érzése. Legkorábbi múltja homályba vész. Csak annyit tud, hogy hatéves korától egy ausztráliai árvaházban nevelkedett, majd egy rideg házaspár örökbe fogadta, és az ő nevüket viseli. Akkor gyógyul meg, ha tisztába jön valódi személyazonosságával. Meredith elszánja magát a kutatóútra - vissza a múltba, a gyerekkorba, élete gyökereihez. Mint tizenegy korábbi nagy sikerű regényében, Barbara Taylor Bradford ezúttal is lebilincseli olvasóit és megdobogtatja szívünket. Mint annyiszor, most is olyan nőalakot sikerült teremtenie, aki kivívja rokonszenvünket és csodálatunkat. A történet változatos színhelyeken szövődik. Connecticut festői tájától London, Párizs és New York forgalmas utcáin át egy elbűvölő szépségű Loire menti kastélyig, és titkokról szól, életben maradásról, megváltásról, szeretetről és szerelemről."

2008. hímzései képekben

Én is készítettem egy kollázst a tavalyi év hímzéseiből, csak néhány, magazinba készült munka hiányzik a felsorolásból:

2008-as olvasmányaim

Valamikor az év közepén kezdtem listát vezetni az éppen olvasott könyvekről:

• Lee Child: Nincs mit veszítened (1x)
• B. T. Bradford: Három akaratos nő (1x)
• B. T. Bradford: Három hét Párizsban (1x)
• Jeffrey Archer: A tizenegyedik parancsolat (2x)
• B. T. Bradford: A Ravenscar-dinasztia (1x)
• Lee Child: Eltűnt ellenség (2x)
• Ken Follett: Zérókód (2x)
• Lee Child: A baj nem jár egyedül (1x)
• Vavyan Fable: Sárkánykönny (sokx)
• Mineko Iwasaki: Gésák gésája (1x)
• Süveges Gergő: Apa-kép-írás (1x)
• Nora Roberts: A múlt nyomában (1x)
• Leslie L. Lawrence: A gyűlölet fája (sokx)
• Christopher Paolini: Elsőszülött (2x)
• A. Christie: Tizenhárom rejtély (sokx)
• Christopher Paolini: Eragon (3x)
• James Herriot: Minden élő az ég alatt (1x)
• B. T. Bradford: Kezdd velem újra az életed (2x)
• Ken Follett: Az idők végezetéig (1x)
  
• Lee Child: Ne add fel könnyen (2x)
  

Sorrendet nem tudok felállítani, mindegyik nagyon tetszett, egyes könyveket nem véletlenül olvastam újra többedszerre.

Már nincs bennem az a kényszer, hogy mazochista módon csakazértis elolvassak egy könyvet, ha elkezdtem, amennyiben az első pár oldal után idegesíteni kezd. Az unalmasan kezdődőek általában kapnak néhány előrelapozási esélyt.

Egyébként szeretek biztosra menni: vannak kedvenc szerzőim, illetve hallgatok azoknak a könyvajánlásaira, akik ismeri az ízlésemet, mint például a húgom :-)
Általa fedeztem fel például Lee Childot és Jeffrey Archert, és neki köszönhetően hamarosan elolvashatom az Eragon 3. kötetét angolul :-)))

2009-es terveim

Nos, a tavalyról maradt 3 befejezetlen hímzések közül elkészült az RR, így az első terv rögtön teljesítve, juhhé!
A sast talán be tudom fejezni idén, de nem lepődöm meg, ha mégsem, a hímző nőt pedig szerintem még 2010-ben sem, de ne legyen igazam ;o)

A 2009-es év meglehetősen izgalmas és kiszámíthatatlan lesz, úgyhogy a terveim inkább apróbbak a gyors sikerélmény miatt, és mellettük folytatom a két nagy projektet.

1. PIF ajándékok
Pszt, már folyamatban vannak, képeket csak azután mutatok, ha mind célba ért :-)

2. Lassú RR2 magasságmérő
Még a mércét és a számokat kell ráhímeznem, valamint készre varrnom.
Karácsonyra szerettem volna elkészíteni, de máshogy alakultak a dolgok.

3. Lassú RR3
Valamikor tavasszal kezdődik, nekem süteményes terítőm lesz, képeket és részleteket majd később, érdekes története van a mintáknak.

4. Tündéres biscornu tűpárna
Ez tipikusan a gombhoz a nagykabát tűpárna esete, ugyanis van egy gyönyörű tündéres gombom, az lesz a közepén, és ahhoz kértem a mintát a Magazin olvasóládájában.

5. Zöldséges tűpárna
Szinte minden alapanyag megvan már hozzá, több esetben az eredetileg javasolt fonalat mással helyettesítem.

6. Rhodes Butterfly Biscornu
A terveim között ez a legújabb szerelem.
Ugyan ez már a harmadik tűpárna a sorban, de sajnálom őket tűvel agyonszurkálni, úgyhogy csak nézegetni fogom őket, olyan gyönyörűek :-)

7. Make a Wish
Nagyon-nagyon tetszenek a Passione Ricamo tervezésű tündérek. Ezt a kis szépséget választottam közülük, a DMC fonalaimat tartalmazó dossziét fogja majd díszíteni.

8. 4 éjjeli tájkép
Legalábbis az lesz belőle, miután a télapót "kiretusálom" belőlük.
14-es Aida helyett 18-asra fog készülni, így kicsit mini Permin hatása lesz, ami szintén nagy kedvencem.

9. Blackwork Fruits
Csak az egyiket fogom kihímezni, még nem döntöttem el, hogy melyiket, és olyan szatyor lesz belőle, mint amilyent karácsonyra készítettem JJ-s hímzéssel.

Elefántkislány

Elkészültem Anitzsirk kendőjével, egy aranyos elefántkislánnyal.
A Lassú RR2-ben ez volt az utolsó hímzésem, így én is befejeztem a részemet.

A Humphrey's Corner sorozatból származik az Anchor tervezésű minta.
17-es vászonnak megfelelő sűrűségű DMC takaróra (afgán),
22-fajta Venus és Anchor fonallal
7 napig készült,
55x68 öltés és 15,2 x 19,5 cm.

A kendőről már csak két minta hiányzik, utána jöhet a Lassú RR harmadik köre :-)

Kókuszos-grízes csokis süti

Másodszorra készítettem el, ismét fincsi lett, de még nem sikerült tökéletesre, a sütési időkkel még játszadoznom kell egy kicsit.

Hozzávalók a tésztához:
- 2 tojás
- 12 dkg cukor
- 2 dl tej
- 1 dl étolaj
- 20 dkg liszt
- 2 ek. kakaó
- 1 cs. sütőpor
A krémhez:
- 8 dl tej
- 25 dkg cukor
- 2 cs. vaníliás cukor
- 6 ek. gríz (nekem többet kellett beletennem, túl híg lett)
- 20 dkg kókuszreszelék

A tésztának valókat összekeverjük és felét tepsibe öntjük, elősütjük kb. 180°C-on kb. 10-15 percig.
A tejet a cukorral felforraljuk, belekeverjük a grízt, és amikor besűrűsödött, mehet bele a kókuszreszelék.
Hűlni hagyjuk, majd az elősütött csokis tésztára kenjük. Így is pihentetjük egy kicsit, hogy megszikkadjon a teteje.
Óvatosan ráöntjük a tészta másik felét, hogy ne keveredjen a kókuszos töltelékkel, és kb. 180°C-on 20-25 perc alatt megsütjük.

Losenheimi szánkózás

Idén utoljára tavasszal pihentünk a holland utunk során, úgyhogy elhatároztuk, hogy ünnepek között néhány napot Ausztriában töltünk.

A Bécstől kb. 70 km-re lévő Schneeberghez mentünk, Attila néhány TTB-s túratársával együtt.
A losenheimi sípályánál leparkoltunk az autókkal, és gyalog tettünk meg a szállásunkig (Berghaus Mamauwiese) vezető kb. 2,5 km-es utat. Annát szánkóval húztuk, ahol lehetett, bár legtöbbször túl mély volt a hó vagy túl meredek az emelkedő. Egyszer fel is borult, onnantól kezdve nem volt hajlandó visszaülni, sétálgatott vagy vittük.

A szálláson mi szobát foglaltunk magunknak, a többiek matraclágerben aludtak. Minden nagyon kényelmes és elég meleg volt, finom volt minden étkezés is.

Másnap a többiek elmentek a Schneeberget meghódítani. Két csapatra váltak, két úton indultak a csúcs felé. Csak az egyik csapatnak sikerült megmásznia a 2061 m magas Kaisersteint, a másik csapat útvonalán a túl sok friss hó időnként hónaljig ért...
Mi ezalatt a környező mezőkön hóembert építettünk, és Annát sikerült ismételten megbarátkoztatni a szánkóval, a végén nagyokat csúszkált.

Harmadik nap már indulnunk kellett haza. Mindannyian elsétáltunk a Sebastian-vízesésig, ott Annával egy hüttében megvártuk, amíg Attila elment a 3 km-re lévő autóért, majd egy finom ebédet követően búcsúztunk a havas Alpoktól.






További képek a képtáramban: Losenheim szánkózás

Lee Child: Nincs mit veszítened

"Két kisváros a semmi közepén Coloradóban. Hope – a reménység, és Despair – a kétségbeesés városa. Közöttük semmi, csak néhány kilométernyi üres út. Azt hinné az ember, hogy a két várost csak ez a pár kilométer választja el egymástól. De van még más is, ami megkülönbözteti őket. Egy leszerelt katona, Jack Reacher, csak egy kávéra szeretne beugrani Despair városába. A helyiek ezt rossz néven veszik. Összeakad négy polgárőrrel, akik fizikai erőszakkal akarnak megszabadulni tőle. Kevés sikerrel. Bíróság elé állítják csavargás vádjával, és kiutasítják a városból. De nem a megfelelő emberbe kötnek bele. Reacher, az örök kíváncsi, nem hagyja annyiban a dolgot, és szövetségesével, a titokzatos Vaughan rendőrnővel nekiáll kideríteni, hogy mi is az a rejtély, amelyet Despairben mindenáron el akarnak titkolni a kívülállók elől. Lee Child legújabb könyvében Reacher szembeszáll Despair városával és annak urával, hogy a végén kiderüljön, ki bukik el: az, aki mindent megnyerhet, vagy az, aki semmit sem veszíthet?"

Lee Child regényeinek kemény öklű, állandó hőse kiválóan képzett és vakmerő egykori katona, Jack Reacher. Amióta elbocsátották a seregből, állandóan úton van, megy, amerre kedve tartja, nem parancsol neki senki. Időnként zavaros ügyekbe keveredik vagy keverik, és azt hiszem, sejthető, hogy megoldja mindet...

Karácsonyi ajándékok képekben

A húzottamnak készítettem egy csengős gyöngycsillagot...

... valamint bruercsi leírása alapján egy varrtam egy szatyrot, és ráapplikáltam egy JJ Birthday Flowers hímzést. Így néz ki kinyitva:

Így pedig összehajtogathatva:



A korábban már mutatott karkötőhöz készült ez a arany-borostyán nyakék és fülbevaló:



A másik két összehajtogatós szatyrot készen vettem, és Ildi leírása alapján varrtam rájuk "tokot".
Az egyik szatyor kibontva:

A másiknak a közepe:

Ez pedig az összehajtogatott állapot:


Ez pedig a kulcstartó, amely 20-as Aidára készült. Az eredeti színek helyett szemre válogattam össze a fonalakat a kellőképpen férfias összhatás érdekében.

BUÉK!

Nagyon boldog, békés, egészségben, szeretetben és kreatív alkotásokban gazdag új esztendőt kívánok mindenkinek!

2008-as jelentés

2008 elején elhatároztam, hogy a korábbi évekhez viszonyítva kevesebb ajándék-hímzést készítek, mert oly sok szép tervem van saját magunknak, és így soha nem leszek kész velük.

Lássuk csak, mit mondanak a számok:

Az év 366 napjából 204 napon hímeztem valamit, ami 55,74%-os arányt jelent.
Ezen kívül persze voltak gyöngyfűzéssel, varrással és egyéb kreatív elfoglaltsággal töltött napok, azt pedig bizton állíthatom, hogy 2008-ban egyetlen percig sem unatkoztam.

Ha a 204 napot részletesebben megvizsgáljuk:
- 71 napon hímeztem összesen 11 ajándékot (hm, mi lett volna, ha nem fogom vissza magam?).
- 58 napon magunknak hímeztem, három hímzés készült el: régi világtérkép, tavaszi ablak, Halloween kastély. Kettő még folyamatban van, és még lesznek is egy ideig: a sas és a hímző nő.
- 51 napon hímeztem a magazinba összesen 12 kisebb-nagyobb mintát.
- 24 napon pedig RR-t hímeztem, 5 készült el, egy még folyamatban van.

Az egy napra eső öltések számát tekintve a holdas párna készült el a leggyorsabban.
Az idén befejezett munkák közül a régi világtérkép a legnagyobb és a legtovább készült hímzés, amely épphogy nem lett kész tavaly, így viszont fölényesen került az idei képzeletbeli dobogó legmagasabb fokára.

Jóval több hímzést kombináltam varrással, mint előző évben, így még változatosabbak lettek a kész munkák.

Három folyamatban lévő hímzést viszek át a jövő évbe: a sast, a hímző nőt és az elefántos RR-t. Közülük az utóbbit biztos befejezem jövőre, a sast esetleg, a nőt biztos nem.

Összességében elmondhatom, hogy gazdag alkotóév áll a hátam mögött, és jövőre is remélem a legjobbakat. Nem tervezek nagy dolgokat, csak piciket, úgy több lesz a sikerélmény.
Hamarosan készítek róluk egy kis képes összefoglalót:-)

Decemberi jelentés

Mivel már ma is hímeztem, lejelentem a decembert :-)
Xszemes hímzéssel 11 nap foglalkoztam:
- elkészült egy magazinos minta,
- elkészült a húzottam egyik ajándéka (F),
- elkészült egy kulcstartó szintén ajándékba (F),
- és folytattam a nálam lévő RR-t tegnap és ma (tegnap RR-talink volt, és az ilyen mindig inspirálóan hat rám :-) ).

Ezeken kívül elkészült karácsonyi ajándék gyanánt:
- a micimackós termópárna,
- egy csengős gyöngycsillag (F),
- szintén gyöngyből egy fülbevaló-nyakék szett a korábban készült karkötőhöz (F),
- két összehajtogatható szatyor Ildi leírása alapján (F).

(F) = Fényképet is mutatok róla hamarosan...

Karácsony

Áldott, békés, boldog karácsonyt kívánok mindenkinek!

Micimackós termópárna - leírással

A karácsonyi készülődés közepette elkészült egy Micimackós termópárna, szülinapi ajándék lesz.


A kész párna kb. 40x40 cm, Micimackó kb. 28 cm magas.

2005. augusztusában a szegedi xszemes talin láttunk egy termópárnát, amit Pillekata testvére alkotott, onnan származik az ötlet.

Az elkészítés menete:

Végy egy rajzfilmfigurát, jelen esetben egy Micimackót, valamint
- termóanyagokat a párnának és Micimackónak,
- kartonpapírt,
- egyoldalán ragasztós vetexet,
- fekete cérnát,
- fekete osztott hímzőt,
- és nagyon hasznos egy vízben oldódó filc.

A kinyomtatott képet indigóval átmásoltam kartonra, de rá is lehet ragasztani. Ez utóbbi esetben legyen egy plusz példány, mint összerakási útmutató.

Az azonos színű foltokat egybenhagyva szétvágtam a kartont. A száj, orr stb. vonalát a kivágásnál nem kell figyelembe venni, a kontúrozásnál kerül majd rájuk a sor.

A termóanyagok bolyhosabb oldalán vízben oldódó filccel körberajzoltam az egyes darabokat lefelé fordítva (ez a hátoldal), és kivágtam őket.
Az orrának a helyét nem vágtam ki a sárga anyagból, hanem a végén tettem rá a fekete termódarabkát, miután a vetexet rávasaltam a hátára.

Apró, sűrű öltésekkel összevarrtam az egyes darabokat, úgy, hogy a színével egymáshoz illesztettem két egymás melletti darabot, amit utána "kinyitottam".

Aztán a vetexet rávasaltam a hátára, úgy, hogy egy rossz pólót tettem a vasalóállványra, rá az összevarrt Micimackót a színével lefelé, hogy a varrások felülre kerültek.
Rátettem a vetexet a ragasztóval lefelé, és a nem nagyon forró vasalót rányomkodtam először óvatosan, belülről kifelé, hogy ne gyűrje meg az anyagot, utána erősebben.
Aztán a varrás körül méretre vágtam a vetexet.

Ezután körben apró öltésekkel rávarrtam az orrát, (egyéb figuráknál minden utólag ráteendő részt) úgy, hogy a vetexen átmenjen az öltés, így biztos masszív lesz.
Rárajzoltam a kimosható filccel a belső vonalakat (száját, ráncokat a ruhán, stb). Lehet szabadkézzel, vagy a sablont szétvágva annak segítségével.

A párnaanyagot kiszabtam (ha átfedéses a hátulja, akkor kb. egyharmadnyi átfedéssel számolva), és beszegtem a két rövidebb szélén.
A közepére férceltem a Micimackót, és belülről kifelé haladva a varrások mentén apró öltésekkel hozzáöltöttem a párnához.

A belső varrások és rárajzolt vonalak mentén megcsináltam a kontúrt, kétszálas hímzőfonallal, hosszú láncöltésekkel, a vetexen mindig átszúrva, így masszívan rögzült a párnához.
Ezeket a láncöltéseket a szélén úgy csináltam, hogy az egyik öltés a mintára essen, a másik csak a párnára, illetve az illesztéseknél mindkét részre, így a szélét meg az illesztéseket el lehet tüntetni.
Ezután levarrtam a külső vonalak mentén, ügyelve, hogy ne púposodjon fel, majd megcsináltam a külső kontúrt is.

Benedvesített tiszta anyaggal eltüntettem a filcjelöléseket, végül készrevarrtam a párnát, és varrtam hozzá párnabelsőt is.

Csőben sült sajtos makaróni

Ahogy ígértem, az új receptes dossziém első lakója (a mindmegette.hu oldalról származik):

Hozzávalók:
50 dkg makaróni
1 pohár tejföl
3 tojás
15 dkg trappista sajt
4-5 dkg vaj
só
bors

A tojássárgáját a vajjal jól kikeverjük. Hozzáadjuk a tejfölt és a sajtot, sóval, borssal ízesítjük. A tojásfehérjét kemény habbá verjük. Ezt összekeverjük az előbb elkészített sajtos keverékkel. A makarónit sós vízben megfőzzük, leszűrjük, összekeverjük a sajtos keverékkel. Egy jénai tálat kivajazunk, beleöntjük a makarónis masszát. A tetejére reszelt sajtot teszünk, és 20-25 percig sütjük.
Tálalásnál bőven tehetünk még rá tejfölt.

Ajándékozós decemberi xszemes tali

Szombaton xszemes talin voltam (képek a képtáramban), ahol átadhattuk a húzottunk ajándékát, illetve megkaphattuk a sajátunkat.

Engem wilimama húzott, és mivel rám volt bízva, hogy kibontom-e, azonnal kicsomagoltam az ajándékomat. Én ugyanis szeretem látni, hogy mit szól hozzá a megajándékozott, és szeretek együtt örülni azzal, aki engem meglep.
Aki persze kifejezetten csak a karácsonyfa alatt bontogatni (mint például Kriszti, akit én húztam), vagy erre kér másokat, azt is megértem és elfogadom :-))) Szörnyű lenne, ha mindenki egyforma lenne.

Elég a sok beszédből, lássuk az ajándékot:


Egy szépen bekötött kapcsos dossziét kaptam, díszes reneszánsz jellegű T, mint Tündérke betűvel.
Recepteket fogok benne tartani, egy nagyon fincsi csőben sült sajtos makaróni került bele először. Hmm, megosztom veletek is, érdemes kipróbálni. Egyszerű, de nagyszerű.
A dosszié mellé kaptam csokit is, de az már nem érte meg a fényképezést.

Csapongok

Ejnye-bejnye, már megint régen jelentkeztem utoljára, de végre örömmel jelenthetem, hogy immáron egy hete turbófokozatban a karácsonyi ajándékokat készítem :-)

Máris kijavítom magam, most éppen egy Micimackós termópárnát készítek egy vasárnap esedékes szülinapra. Erről majd tudok képet is mutatni, és készítek egy leírást is hozzá, hátha valaki kedvet kap a készítéséhez.

A legutóbbi hosszabb szünetet követő felbukkanásomnak többen megörültek, úgyhogy kíváncsi lettem, hányan vannak a rendszeres olvasóim. Aki szeretné, bejelölheti ezt itt a jobboldalon.

Tudományos fejtegetés a Télapóról

1. Egyetlen fajta ismert rénszarvas sem tud repülni. De több mint 300000 fajta élő organizmus létezik, amely még besorolásra vár, és bár ezek többsége ízeltlábú vagy baktérium, nem zárhatjuk ki teljesen annak a lehetőségét sem, hogy létezik repülő rénszarvas, és a Télapó repülő rénszarvasok vontatta szánon közlekedik.

2. A világon 2 milliárd gyerek él. De minthogy a Télapó szemmel láthatólag nem törődik a mohamedán, hindu, zsidó és buddhista gyerekekkel, így a munka 15%-ra mérséklődik – azaz 378 millióra – az ENSZ Népességügyi Hivatala szerint. Háztartásonként átlagosan 3,5 gyerekkel számolva ez 91,8 millió otthont jelent.

3. Feltételezzük, hogy minden otthonban van legalább egy jó gyerek. A Télapónak, hála a különböző időzónáknak és a Föld forgásának, 31 órája van feladata elvégzésére, ha keletről nyugatra halad. Így 822,6 látogatást tesz másodpercenként. Ez azt jelenti, hogy minden jó gyerekkel rendelkező keresztény otthon esetében 1/1000 másodperce van, hogy leparkoljon, lepattanjon a szánról, beugorjon a kéménybe, megtöltse a cipőket, a maradék „cuccot” szétszórja a fa alatt, fogyasszon a kitett csemegékből, felmásszon a kéményen át, vissza a szánra, és átmenjen a következő házhoz. Feltételezve persze, hogy az említett 98,1 millió megálló egyenletesen oszlik el a Föld felszínén (ami persze nem így van, de számításainkhoz ez is megteszi), két ház átlagosan 1,2 km távolságra áll egymástól, a teljes út pedig 117 millió km, nem számolva azokat a megállásokat, amelyekre mindnyájunk rászorul legalább egyszer minden 31 órában.

4. Ez azt jelenti, hogy a Télapó szánja mintegy 1000 km/s-os sebességgel mozog, azaz a hang sebességénél mintegy 3000-szer gyorsabban. Az összehasonlítás kedvéért vegyük figyelembe, hogy a leggyorsabb emberalkotta szerkezet, az Ulysses űrszonda mindössze 44,6 km/s-mal vánszorog, egy hagyományos rénszarvas pedig 25 kilométert tesz meg óránként – ha nagyon siet.

5. A szán rakománya vizsgálódásunk újabb érdekes eleme. Feltéve, hogy egy gyerek sem kap többet, mint egy közepes LEGO játék (kb. 1kg), a szán mintegy 321.300 tonnát szállít, nem számítva a Télapót, aki így túlsúlynak minősül. A Földön egy hagyományos rénszarvas maximum 150 kg-ot tud elhúzni. Még ha feltételezzük is, hogy a repülő rénszarvas (vö 1. pont) tízszer ennyit húz, a szán nem mozdul 8, de meg 9 rénszarvassal sem. Pontosan 214.200 állatra van szükség. Ez megnöveli a súlyt, ha magát a szánt nem is számoljuk, 353.430 tonnára. Ez négyszer annyi, mint a világ legnagyobb hajójának, a Queen Elizabeth-nek a súlya. (Ezt a hajót a Titanic katasztrófája után építettek, és 1962-ben vontak ki az Atlanti-óceáni forgalomból, most Los Angeles-ben áll.)

6. Ha 353.000 tonna 1000 km/s sebességgel halad, az nagy légellenállásba ütközik, ami felmelegíti a rénszarvasokat, körülbelül úgy, ahogy az űrhajók felmelegednek, amikor visszatérnek a Föld légkörébe. A két vezér-rénszarvas eközben 14,3 milliárdszor egymillió (összesen 14.300.000.000.000) Joule energiát nyel el. Másodpercenként. Mind a kettő. Vagyis szinte azonnal kigyulladnak, felgyújtva maguk mögött az egész fogatot, miközben fülsiketítő robaj hallatszik. Az egész rénszarvassereg 4,26 ezredmásodperc alatt ég el. Eközben a Télapó 17.500-szor akkora centrifugális erőnek van kitéve, mint a Föld gravitációja (ez 17 ezer g). Egy 120 kilós Télapó (ami „röhejesen” kicsi), mintegy 8.207.123 kilogrammos erővel préselődik majd szánja háttámlájának.

Konklúzió: Ha a Télapó valaha is megpróbált karácsony éjszakáján ajándékokat kihordani, mostanra biztos halott szegény.

Novemberi jelentés

Novemberben mindössze 9 napon tudtam hímezni:
- elkezdtem ebben a körben az utolsó RR-t,
- elkészült egy magazinos minta,
- és elkészült egy titkos projekt.

Képet csak később tudok majd mutatni róluk, decemberben pedig további titkos projektek készülnek, úgyhogy lehet várni a januári képdömpinget ;)

Ciklámenszínű szépség

Születésnapomra kaptam egy csodaszép orchideát.

A fénykép persze nem adja vissza az igazi színét, amelyet talán ciklámenszínűnek neveznék. Remélem, nem haragszik meg érte, hogy másik virághoz hasonlítom a színét :-)


Meglehetősen kevés bejegyzés született ebben a hónapban; bárcsak amiatt lenne, hogy titkos karácsonyi projekteken dolgozom, de sajnos nem. Mostanában egyéb elfoglaltságok miatt alig van időm hímezni, egy apróságon dolgozom, az is titkos... Kezdenek elvonási tüneteim lenni...

Remélhetőleg decemberben gőzerővel nekiláthatok az ajándékoknak, és akkor megmutatok mindent, ami olyanoknak készül, aki nem olvassa a blogomat, a többit pedig januárban.

Egyedül olvasmányaim listája bővül, mivel olvasni lehet evés, hajszárítás, utazás stb. közben is.
Hm, erről eszembe jutott egy remek ötlet, talán írok néhány rövidke könyvajánlót :-)

"Ez a nap más, mint a többi..."

Nahát, eltelt egy év, megint szülinapom van...

Ezt a számot nem szeretem, csúnya prímszám, bezzeg jövőre gyönyörű kettőhatvány éves leszek. Persze nem siettetem az idő múlását, anélkül is túl gyorsan telik, csak megállapítottam egy tényt. :-)

Talán még nem mondtam, bár szerintem az eddigi bejegyzéseimből lehet sejteni, hogy szeretem a matekot és a számokat.
Egyszer x éve valaki megkérdezte:
- Hány éves vagy?
- Három a köbön - épp tréfás kedvemben voltam.
- Mi, 33? Nem is nézel ki annyinak!
- Köszi, de nem egészen annyi, számolj utána még egyszer :-)

Gyerekkori emlék

Kriszti hívott játékba, hogy meséljek gyerekkori emlékekről.

A játék lényege:
1. Ha téged jelölnek ki, rakd ki a blogodba ezt a képet, és írj egy bejegyzést a gyerekkori emlékeidről.
2. Nevezz meg 7 embert, akinek szívesen továbbadnád a feladatot, linkeld be őket, és értesítsd őket a játékról.
3. Linkeld be azt is, aki téged játékba hívott.

Kettő történetet választottam, mindkettő az olvasáshoz kötődik, az elsőre igazából nem is emlékszem, anyuék mesélték el később, onnan tudok róla.

Apu középsős óvodás koromban tanított meg olvasni, olyan fontos mondatok segítségével, mint pl. "A törpeharcsa nagyon finom, apu nagyon szereti." (Mind a mai napig őrizzük azt a kockás füzetet, amelyikkel tanított :-))
Egyszer csendespihenő alatt a Hétszínvirág c. mesének az elejét olvasták fel.
Én persze már akkor is kíváncsi természet voltam, úgyhogy a pihenő után elkértem a könyvet, és elolvastam a végét, hogy ne kelljen másnapig várnom a befejezésre. Az óvónénik meg ott hüledeztek :-)

A másik esemény jóval később történt. 12 éves lehettem, amikor egy nyáron olvasni indultam a játszótérre a "jó levegőre" Henryk Sienkiewicz: Özönvíz c. könyvének első, jó vaskos kötetével, amelyet a kezemben lóbáltam. A lépcsőházban a szandálom megcsúszott, úgyhogy a lépcsők alsó harmadát fenéken csúszva tettem meg. A könyv is kicsúszott a kezemből, és némi parabolikus ív megtétele után a fejemen landolt, emlékezetessé téve ezt az esést.


Akiknek pedig továbbadom:
akrucip, Ancsa, Bnorka, ditti, moklin, Sofie, tűzlili

Októberi jelentés

Január eleje óta vezetgetek egy hímzőnaplót, és minden hónap elején mérleget készítek az előző hónapról. Mostantól veletek is megosztom, azt ne kérdezzétek, eddig miért nem tettem, passz :-)

Lássuk csak, miken dolgoztam októberben:
- elkészült egy minta a decemberi magazinba,
- elkészült a Halloween kastély,
- elkészült a Poirot-könyvjelző, ezúttal ajándékba, de csinálok majd magamnak is,
- és három napig böködtem a hímző nőmet, amely még naaaagyon messze áll attól, hogy kész legyen.

Lassú RR 2.

A végéhez közeledik Lassú RR-ünk második köre.

Visszakaptam Beatrix Potteres magasságmérőmet :-))), de még korántsincs kész, rá kell hímeznem magát a mércét. Remélhetőleg karácsonyra elkészülök vele, Anna fogja majd megkapni.

Ezenkívül nálam van Anitzsirk RR-je, az utolsó, amelyikre még nem hímeztem.
Ezen a kendőn nagyon aranyos Humphrey's Corner elefánik sorakoznak, remélhetőleg nemsokára készen tudom mutatni rajta az én részemet.
Utána már csak két elefánt fog hiányozni róla.